Mit hoz a jövő? Ez rontja a magyarországi képet

Pozitív tendenciák éledtek fel az elmúlt 2-3 évben a magyar ingatlanpiacon, ám a külső- és belső környezet számos kihívást tartogat a befektetők számára - értékelt Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója, a Napi.hu Boom vagy buborék? Perspektívák és dilemmák az ingatlanpiacon című konferenciáján.
Napi.hu, 2016. május 12. csütörtök, 13:35
Fotó: Napi.hu

A kínai gazdaság modell-váltás - ennek keretében a fogyasztás és a szolgáltató szektor gyors élénkülése -, az Európai Központi Bank laza és ösztönző monetáris politikája, a tartósan alacsony olajár, valamint, egyebek között az alacsony kamatkörnyezet a világ legjelentősebb piacain igen kedvező folyamatoknak nevezhetőek befektetői szemszögből - mutatott rá a szakember. Ám a kedvező képet sötét felhők is árnyékolják. Kedvezőtlen trendalakító folyamatok többek között a kínai növekedés lassulása, az amerikai monetáris politika szigorodása, a migránshelyzet okozta politikai feszültségek az EU-n belül, illetve az orosz- ukrán konfliktus, a görög gazdaság turbulenciája, valamint a Brexit.

A magyar GDP volumenindexét nézve negyedévenként a különböző ciklusok jelentős kilengéseket produkáltak 2006 óta. Erősen állam és EU-függő a hazai gazdasági növekedés: például a Gyurcsány-, és az Orbán-kormány megszorításai, majd az EU-s pénzek nagyobb arányú lehívása erősen befolyásolta a GDP alakulását negatív, illetve pozitív irányba - hívta fel a figyelmet Petz. S míg 2015-ben izmos volt a GDP-növekedés, az építőipar szerényebb eredményeket produkált - mutatott rá.

A szakember szerint nem túl kedvező a túlzott exportvezéreltség: a hazai fogyasztás és a beruházások messze nem nőttek olyan szinten, mint a kivitel, amely trend ugyanakkor elhalasztott keresletet is generált. Az export GDP aránya rendkívül magas, így a világ egyik legnyitottabb gazdaságának tekinthető Magyarország, ám ezzel szemben a kormányzat és az üzleti hatékonyság területén jelentős lemaradást tükröz az EU-n belül is.

Az IMD kutatóintézet elemzése szerint Magyarország versenyképessége a régióban Lengyelország, Csehország és Horvátország mögött elmarad. S hiába kedvezőek a GDP adatok, az OECD országjelentése szerint az üzleti hatékonyság és a termelékenység javítása kritikus lenne az oktatás helyzetének javítása mellett.

Felminősítés előtt?

A 2014 óta tartós növekedés, a kedvező gazdasági kilátások, a szigorú fiskális politika, illetve az államadósságon belül csökkenő devizaarány igen pozitív kilátásokkal kecsegtet abból a szempontból, hogy a nagy hitelminősítők felértékeljék Magyarországot. Ám negatívum a gazdaság túlzott állam-, és EU-forrás függése.

További kedvezőtlen folyamat az a konfliktussorozat a magyar kormány és az EU között, amelyet egyebek között a különadók rendszere, illetve a kormányközeli korrupciós ügyek generálnak. Ezek kétségessé teszik a felminősítés lehetőségét - vélekedett a szakember. Probléma még a gyakran változó gazdaságpolitika és a fenntarthatósági kockázat - például a 2017-es költségvetés tervezete gazdaságpolitikai irányváltást tükröz, miközben erről a piacoknak előzetes információja nem lehetett.

A felminősítés kapcsán élesen megoszlanak a vélemények - hívta fel a figyelmet. Egyes álláspontok szerint a kormánynak már nem is célja ez, hiszen a döntés forinterősödéshez vezetne, miközben a gyengébb árfolyam jobban szolgálja a jelenlegi monetáris és fiskális politika céljait.

Gyakori érvek között hangzik el az is, hogy Magyarország, mint befektetési célpont ugyan kedvező, a gazdasági és üzleti környezet jónak mondható, mindezek ellenére az "erős felindulásból elkövetett" törvényhozás, a nemzeti tőkésosztály támogatása, a munkaerőhiány, illetve a korrupció lerontja a képet.

Mit hoz a közeljövő?

Magyarországon, régiós szinten az egyik legalacsonyabb gazdasági növekedési ütemét prognosztizálja az IMD - az előrejelzés szerint 2022-ig nem fog 3 százalék fölé emelkedni a gazdasági növekedés üteme.

Az ingatlanügyletek kicsit nagyobb kilengést produkáltak a GDP növekedés üteméhez képest, nem mindig mozogtak együtt és a tavalyi évben is a GDP növekedésétől elmaradt az ingatlanpiac bővülése. A GKI-MGYOSZ ingatlanpiaci index alapján a válságot követő lejtmenetben 2012/2013 fordulóján volt a mélypont, majd meredek emelkedéssel mostanra a piac elérte a krízis előtti szintet.

A lakáspiacon 2016 áprilisára a befektetők hosszú évek óta a legoptimistább jelzéseket adták, míg korábban a legnagyobb pesszimizmus éppen e szegmensben volt.

Az eladási árak és a bérleti díjak megindultak felfelé - az elmúlt 12 hónapban jelentősen javultak a várakozások. A bankok által kihelyezett üzleti ingatlanhitelek volumene 2013 előtt rendkívül volatilis volt - mély visszaesésekkel -, azóta viszont szerényen, de emelkedő a trend, amely az új ciklus fő jellemzője lehet.

A bankok által kihelyezett lakáscélú lakossági hitelek mennyisége szintén nagyon ingadozott, rendkívül nagy mélypontokkal, de a tartósnak tűnő javulás e téren is megindult.

Petz összegzése szerint a magyar gazdaság tartós növekedési pályán van és hamarosan a termelő ágazatok térnyerése várható, amely jó hír az ipari-, és raktár ingatlanpiac számára. Kedvező lehet, hogy enyhült a fiskális szigor, ám az EU-támogatások 2020 utáni kifutása bizonytalanságokat teremt. A kereskedelmi ingatlanpiacon nagy az óvatosság, kissé javulhat az üzleti ingatlanpiac, miközben felhőtlen optimizmus dúl a szereplők körében, a lakóingatlan piacon - elsősorban a csokkal kapcsolatos kilátások miatt.

HOZZÁSZÓLÁSOK