Az épületek külső behatások elleni fokozott védelmét szolgáló, európai harmonizált szabályokat tartalmazó Eurocode (EC) csomagra való áttérésről - közte az épületek földrengés elleni megóvását érintő EC-8-ról - eléggé eltérően vélekednek a hazai szakmai körök (építőanyag-gyártók, statikusok, mérnökök). Vannak, akik például - a több betonacélt, sűrűbb megerősítéseket és egyéb szigorúbb előírásokat előíró egységes épületméretezés miatt - az épülettartó szerkezet építési költségének akár 20-25 százalékos drágulását vetítik előre, ami szerintük jelentősen megemeli majd a beruházások összköltségét.

Ráadásul úgy vélik, hogy mindez "túlbiztosítás", nálunk fölösleges, hiszen itt jóval gyengébbek és ritkábbak a hó- és szélviharok, földrengések, mint amelyek hatásainak figyelembevételével készültek ezen szabályok. Szerencsére Magyarország valóban mentes az olyan erős földrengésektől, mint amilyen a közelmúltban Haitin okozott hatalmas épületkárokat.

Ennek ellenére elsősorban a gyakori földmozgások által érintett térségekben rendkívül fontos az épületek földrengésbiztos statikai tervezése. Ilyen veszélyeztetett helyek - a GeoRisk Földrengéskutató Intézet adatai szerint - Berhida, Dunaharaszti, Eger, Kecskemét, Komárom és Várpalota, bár éppen az elmúlt napokban Somogyjád és Várda települések között mozdult meg a föld, epicentrumában 2,9-es erősséggel.


Dulácska Endre egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Földrengésmérnöki Bizottságának elnöke elmondta: nálunk az épületek földrengés elleni védelmét illetően meglehetősen bizonytalan a helyzet, mivel bár az 1998. január 1-jétől hatályban lévő új építési törvény és az OTÉK kötelezővé teszi az építmények földrengés elleni méretezését, nincs olyan előírás, amely megmondaná, hogy hogyan.

A korábbi méretezési irányelv nem szerepel a hatályos listán. Így a tervezők vagy a régi (MI-04.133-81) irányelvet használják, ez megengedőbb az uniós szabályoknál, vagy komolyan vesszük a csatlakozást, és folyamatosan alkalmazkodunk az Eurocode-8 (EC) előírásaihoz.

Soltész Ilona, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium építészeti és építésgazdasági osztályának vezetője szerint szintén az uniós előírások átvétele a jövő útja, amit a versenyképességünk miatt is meg kell tennünk. Az EC ugyanis a XXI. század követelményeire épült világszínvonalú szabvány. Mint mondja, ugyanakkor csak a nemzetközi tenderek esetében lesz kötelező a szigorúbb uniós méretezési előírások alkalmazása.
 
A családi házak esetében az eddigi hazai szabványokat lehet alkalmazni, ezt az építtető és a tervező dönti el. Tilos viszont a két rendszer keverése. Szerinte téves az a hozzávetőleges kalkulációkon alapuló feltételezés, hogy az uniós szabvány jelentősen drágíthatja az építést, hiszen a tartószerkezetek költsége csak töredékét képezi egy épület bekerülési értékének.

Azzal pedig, hogy az EC-előírások alapján a vasbeton szerkezetre 1 centiméterrel több beton kerül, a vas korrodálása csökkenthető jelentősen, ami növeli az épület élettartamát. A szigorúbb uniós előírásokkal nemcsak az épületszerkezetek biztonsága, teherbírása nő, de az épület használhatósága és tartóssága is magasan meghaladja a korábbi tervezési előírások alapján méretezett épületekét - állítja.