Az idén június 30-án 2015 milliárd forintra rúgott a lakáshitelek állománya Magyarországon, vagyis a teljes GDP mintegy 10 százalékát tette ki - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. A statisztikusok 19 banktól, 3 jelzálogbanktól, 170 takarék- és 3 hitelszövetkezettől kapott adatok alapján összeállított elemzése szerint évek óta mérséklődik az államilag támogatott kölcsönök aránya, miközben - a kockázatosnak tartott -  deviza alapú hitelek térnyerése ugyanakkor töretlen.

 

Kevesebb hitel az idén

 

Az adatszolgáltató társaságok az év első hat hónapjában 55,2 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 241,5 milliárd forint értékben, ami a hitelek számát tekintve 14, az összeg alapján pedig 10 százalékos visszaesés a bázisidőszakhoz képest. A csúcspontot 2003 jelentette: tavalyelőtt ugyanis az első félévben 98 231, a másodikban pedig 98 440 hitelszerződést hagytak jóvá a vizsgálatban szereplő hitelintézetek 394,6, illetve 441,128 milliárd forint értékben.

 

Egyre népszerűtlenebb a támogatott kölcsön

 

Az utóbbi években az államilag támogatott hitelek állománya is jelentősen csökkent, a kölcsönök száma és összege egyaránt. Az idén január és június közötti időszakban a hitelérték alapján az engedélyezett lakáscélú hitelek 36,4 százaléka tartozott a támogatott körbe, szemben az előző két félévben mért 74,2, illetve 47,3 százalékkal, az említett 2003-as rekordév első felében pedig 86, a másodikban pedig 85 százalék volt az arány. A drasztikus csökkenés a devizahitelek térnyerésével áll összefüggésben: 2005. első hat hónapjában a engedélyezett 55,2 ezer lakáshitel 48 százaléka volt deviza alapú, összegben pedig 55 százalék volt a részesedésük, míg a teljes állomány 13,2 százalékát adják.

 

A hitelösszeg alig változott

 

A vizsgált időszakban engedélyezett lakáshitelek átlagos összege 4,4 millió forintot tett ki, az előző félévben 4,1, a bázisidőszakban pedig 4,2 millió forintra rúgott ez az összeg. Ezen belül az államilag támogatott kölcsönök átlagos összege 4,8 millió forintra nőtt, a 2004. második felében mért 4,4 millió forintról, de elmarad az előző év azonos időszakában regisztrált 5,4 millió forintos értéktől. (Tavalyelőtt az első hat hónapban 5,2, a július és december között pedig 5,4 millió forint volt az átlagos hitelösszeg.) Az állami támogatás nélküli hitelek átlagos összege ezzel szemben lendületesen emelkedik: 2003 első felében még 1,7 millió forint volt az átlagos hitelösszeg ebben a körben, ami 2004 első felére 2,5 millió forintra, az idei év első hat hónapjában pedig 4,2 millió forintra emelkedett.

 

A használt lakások a legnépszerűbb hitelcél - nőtt az átlagos futamidő

 

Az előző év azonos időszakában a használt lakások vásárlása volt a leggyakoribb hitelcél, s ez a tendencia fokozódott. Míg 2004. első félévében a folyósított hitelösszeg 39 százalékát használt lakások vásárlására költötték az igénylők, egy évvel később már 49 százalékát. Tehát a hitelcélok számában és összegében egyaránt a használt lakás vásárlása meghaladta az építést és az újlakás-vásárlásokat. Eközben  lakáscélú hitelek átlagos futamideje 13,4 évre nőtt, az előző félévben feljegyzett 12,9, illetve a bázisidőszakban mért 12,8 évről.

 

A jelzálogbankoké a legjobb, a szövetkezeteké  legrosszabb állomány

 

Az összeg szerinti összevetés alapján kölcsönök túlnyomó része problémamentes minősítésű volt: 94,9 százalék tartozott ebbe a körbe. A külön figyelendő kategóriába tartozott a kölcsönök közel 3,8 százaléka, a fennmaradó rész pedig az átlag alatti (0,4 százalék), illetve a kétes vagy rossz minősítésű (0,9 százalék) kategóriába sorolódott. A jelzálogbankok lehetnek a legbüszkébbek a portfóliójukra, a hitelállományuk 97,6 százaléka problémamentes volt. A legrosszabb mutató a hitel- és takarékszövetkezeteké: előbbieknél a hitelállomány 73, utóbbiaknál 77,2 százaléka probémamentes.