A lakásépítés és engedélyezés első negyedévi statisztikája nagyjából a várakozások mentén alakult, azonban néhány tényező még a vártnál is rosszabbra fordította a számokat. Ilyen kevés építési engedélyt például 1994 óta, amióta a KSH ezt méri, még nem regisztráltak, azelőtt meg biztosan nem, talán csak a hatvanas években - kommentálta a legújabb lakáspiaci adatokat a Napinak Farkas János, a KSH főosztályvezető-helyettese. Az átadott új lakások száma pedig az 1999 körüli mélypontot idézi.

Ráadásul Budapesten, ahol eddig az engedélyek száma mindig meghaladta az új lakásokét, most mélyen ez alá került, az építési szándékot jelző engedélyek  76 százalékos zuhanásával.  Mivel az engedélyek száma országszerte radikálisan csökkent, és maradt alatta az átadások volumenének, egyértelmű, hogy  nincs utánpótlás az újlakások piacán - hangsúlyozta Farkas, hozzátéve, hogy mindazonáltal az első negyedévből még nem lehet az egész évre vonatkozó megállapításokat tenni.

Kapcsolódó

Arra azonban számítani lehet, hogy jövőre sem lesz komolyabb lakásépítés, s ennek serkentése (mint a 2001-es kamattámogatás bevezetése, ami már éven belül megdobta a piacot ) sem várható gazdasági realitása híján. Ugyanakkor a  demográfiai szükségletek miatt drasztikusan  20 ezer körüli új lakásszám alá várhatóan nem esik a lakásépítés - mutatott rá  Farkas János.

Mi történik jelenleg a hazai ingatlanpiacon, merre tart, mi a talpon maradás kulcsa, milyen lehetséges fejlesztési menetrend határozza meg a jövő Budapestjének térképét?

A Napi Gazdaság május 11-ei ingatlanszakmai konferenciáján első kézből értesülhet az ingatlanpiacot meghatározó jelenségekről, információkról.

 

Varga Dénes, a DEM Iroda vezetője a negyedéves adatok havi bontását elemezve úgy véli, ellentétes trend mentén alakul a  családi házak és a vállalkozói lakások építése, mert a márciusi számok  szerint a családi házaknál megállt a kiadott engedélyek számának visszaesése, (igaz nagyon alacsony szinten) amellett, hogy az engedélyezett négyzetméter is növekedett. Varga ezt azzal magyarázza, hogy a megfelelő forrásokkal rendelkező réteg rájött, nem érdemes tovább várni a lakásprogramra, és nekiáll építkezni.

Ugyanakkor a vállalkozói lakásépítés lefagyása egyértelműen tetten érhető, hiszen a negyedéves 76 százalékos engedélycsökkenésből ez a szegmens 68 százalékkal részesedik. Itt fellendülés addig nem is várható, amíg valamilyen keresletélénkítő eszközzel nem támogatják a vásárlásokat - hangsúlyozta a kutató.

Kifejtette, ha a szocpolt visszaállították volna, most nem lennének ilyen gyászosak az eredmények. A többször is bejelentett, évente 10 ezer bérlakást megcélzó programból azonban a legnagyobb befektetéssel a legkevesebbet profitálná a lakáspiac. Úgy véli, ha a mai lakástámogtásra szánt büdzsét mintegy 60 milliárddal megtoldanák, már érezhető eredményeket hozna, amellett, hogy az építőipart is beindítaná.