Az egyik legdrágább európai fővárosnak számít Budapest mind a lakásárak, mind a bérleti díjak tekintetében. A drágulás nem áll meg, de lassul - kezdi cikkét a Népszava, amely szerint az idei év első felében 22,5 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért, mint egy évvel korábban.

Némi jele már látszik a lassulásnak: a jegybank előzetes becslése szerint a harmadik negyedévben már "csak" 19,3 százalék volt a drágulás mértéke. A fiataloknak viszont is egyre elérhetetlenebb messzeségbe kerül egy lakás megvásárlása: egyre nagyobb összegű hiteleket kell egyre hosszabb futamidőre fölvenni az ingatlanvásárláshoz. Nem csoda, hiszen az erős kereslet és a szűkös kínálat miatt 2014 óta 184 százalékkal emelkedtek a budapesti lakásárak, ami jelentősen meghaladta a háztartások jövedelmének növekedését, állítja a napilap. Számukra az is komoly gondot jelent, hogy a fiatalok fizetése nő a leglassabban: a 20-30 év közötti, első lakásvásárló fiatalok átlagkeresete alapján vizsgálva viszont a belső kerületekben már 15,4, a külső kerületekben pedig 11,2 évnyi fizetést kellene egy új otthon megvásárlásához maradéktalanul félretenni - ahogy összefoglalta a problémát Nagy Márton MNB-alelnök is.

Ez a drágulás ahhoz elég volt, hogy az ingatlanpiacot nézve Budapest a hatodik legdrágább város az uniós fővárosok között. Csak Prágában magasabbak a jövedelmekhez viszonyított lakásárak a térségben. Itthon ráadásul annyival rosszabb a helyzet, hogy nincs kiterjedt bérlakásszektor, a többség saját tulajdonú ingatlanban él. A bérelhető lakásokat így főként magánszemélyek adják ki rövidtávra, mégpedig a fizetésekhez viszonyítva rendkívül drágán: mutatja ezt, hogy egy egyszobás lakás bérleti díja a fizetés 46 százalékát elviszi, míg az unióban csupán a 38 százalékát. Egy családnak is megfelelő, háromszobás lakás bérleti díja pedig már az átlagos fizetés csaknem 79 százalékát teszi ki Budapesten.