Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015 júliusában elküldte hivatalos szándéknyilatkozatát a 2024-es nyári olimpiai játékok rendezésére, azonban azt bő két év múlva visszavonta. A visszalépésért a kormányoldal a Momentumot tette felelőssé, mert az ellenzéki párt sikeresen kezdeményezett népszavazást a budapesti olimpiáról. Attól féltek, hogy a budapestiek többsége nem támogatná a rendezést - írta cikkében a Népszava.

A kandidálás azóta hivatalosan lekerült a napirendről, de a tervezett olimpiai létesítmények építése nem állt le.

  • A Magyar Kézilabda Szövetség a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfi Európa-bajnokságra 22 ezer néző befogadására alkalmas sportcsarnokot épít Budapesten, ez a létesítmény is alkalmas lesz később az olimpia kézilabda vagy kosárlabda mérkőzéseinek lebonyolítására.
  • A jégkorongszövetség 5-6 ezer néző befogadására alkalmas jégcsarnokot építtet, ahol a játéktér lefedése után a küzdősportok olimpiai küzdelmeit lehet lebonyolítani.
  • A Budapesti Teniszközpont felépítése 17,5 milliárd forintba kerülhet.
  • Korábbi terv szerint a Művészetek Palotája mellé 4-5 ezer fős konferenciaközpontot tervez a kormány. Sikeres kandidálás esetén ez lett volna a súlyemelő-versenyek színhelye.
  • A Rákóczi hídnál 55 ezer férőhelyesre bővíthető atlétikai stadiont terveznek, ahol a 2023-as atlétikai világbajnokságot rendezik.

A 2024-es játékokat Párizs rendezi, 2028-ban Los Angeles lesz a házigazda, 2032-re valószínűnek tűnik egy közös koreai jelentkezés, ebben az esetben szinte biztos, hogy más nem rúghat labdába.

A magyar fővárosnak ezért 2036 előtt a papírforma szerint nincs esélye a rendezésre. Az álmodozással nincs baj, amíg nem kerül sok-sok milliárd állami forintba - jegyzi meg a Népszava cikkírója.