Bodzási Balázs a polgári jogi szekcióban tartott előadásában kiemelte: az önálló zálogjog újbóli bevezetésével nem a régi Ptk. rendelkezése tér vissza; az új szabályozás amellett, hogy kimondja, hogy csak pénzügyi intézmény érvényesíthet önálló zálogjogot ingatlanon, több korábbi problémát, például a kétszeres teljesítés kockázatát is orvosolja.

Az új Ptk. ismét elismeri a fiduciárius biztosítékokat - vagyis azokat a jogügyleteket, ahol a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog, illetve követelés biztosítéki szerepet tölt be -, ám csak vállalkozások körében. Fogyasztókkal kötött vagy fogyasztók egymással kötött ügyleteiben azonban erre nincs lehetőség. A fiduciárius biztosítékokat a felszámolási eljárás során úgy kell megítélni, mint az ugyanilyen, nem biztosítéki célú ügyleteket.

A helyettes államtitkár kitért arra: a magyar gazdaság hitelintézeti központú, a tőkepiaci finanszírozás másodlagos, inkább csak a nagyvállalatokra jellemző. Ez azt is jelenti, hogy a bankok hitelezési aktivitása meghatározó a gazdaság számára. Különösen a kis- és középvállalkozói szektor hitelezése kritikus, itt a pénzügyi rendszerben mutatkozó zavarok közvetlenül csapódnak le.

Véleménye szerint a jogi szabályozásnak figyelemmel kell lennie arra is, hogy a nagyvállalati és a kkv-szektor nem ugyanolyan típusú hiteleket vesz igénybe, de szintén mások az egyéni vállalkozók és a mezőgazdaságban dolgozók igényei is.

A magyar jelzáloglevél-piacon korábban csak két-három bank tevékenykedett, azonban a számuk mára a duplájára emelkedett. Ez azért is fontos, hogy a lakosság is hozzájuthasson a jelzáloglevelekhez - tette hozzá Bodzási Baláz.