A több ezer milliárd forintos nadrágszíj-meghúzás egyik elemeként bizonyos nagyberuházásoktól viszonylag könnyedén elállhat a kormány - írja az Mfor. Főleg olyanoktól, amelyek nem érintik közvetlenül a lakosságot és túl nagy költségvetési átcsoportosítások árán lehetne csak fenntartani őket.

Kézenfekvőnek tűnik, hogy Orbán Viktor például belátható időn belül (legalább egy-másfél év) ne akarja visszavásárolni a Budapest Airport Zrt-t. Hivatalosan ugyan ez nem állami beruházás lenne, de a hitel része igenis érintené a költségvetést – mondta a lapnak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Jelenleg erre nincs forrás, mert most a kormánynak egyebek mellett a nyugdíjakat kell emelnie és a rezsicsökkentés ellentételezésével is foglalkoznia kell. (Kábban a kormány magáncégekkel együtt 1500 milliárd forintos ajánlatot tett a repülőteret üzemeltető cégre.)

A dél-budai szuperkórház szintén nagy tétel, mintegy 300 milliárd forintos. Erős egyetértés van azonban az egészségügyi közgazdászok között abban, hogy inkább a meglévő kórházi infrastruktúrát kell fejleszteni és nem egy rossz lokációba tervezett nagy kórházat építeni - olvasható az Mfor cikkében.

Kérdéses a budapesti körvasút hiányzó szakaszainak építése, most egy 300 milliárd forintos tételről van szó, de nem tudni, becsatornázható-e erre uniós forrás. "Az egyéb út- és vasútépítésekről biztosan nem mond le a kabinet, hiszen ezeket már odaígérte a hozzá közel álló vállalati körnek" - mondta Molnár László.

Tétel lehetne a két nagy kínai projekt (a Budapest-Belgrád vasútvonal és a Fudan Egyetem), de ezek nem képviselnek elviselhetetlen mértékű terhet. Ezek kínai hitelből épülnek, és a hitelteher tíz évre elnyújtva jelentkezik.

A Paks II. beruházásnak óriási, legalább 3000 milliárd forintos lesz a számlája. Ez az Oroszországot érintő szankciók miatt tovább csúszik, és az is elképzelhető, hogy később nyugati, például francia cégek bevonásával épülhet meg az új nukleáris blokk.