Oroszok és ukránok vásárolják fel a magyar ingatlanokat

Hévízen az orosz, ukrán ingatlanvásárlók második hulláma. Úgy tűnik, több vidéki nagyvárosban idén lelassult a lakáspiaci forgalom visszaesése. A megkérdezett ingatlanforgalmazók mégsem derűlátóak: ha nem lesz újabb mozgatórugó - mint amilyen az elmúlt időszakban -, ami ébren tartja a nagyobb városok lakáspiacát, tovább eshet a forgalom.
Szilágyi Eta, 2013. május 21. kedd, 15:39
Fotó: Napi.hu

A Napi Ingatlan cikke

Hévíz azon szerencsés városok közé tartozik, amelyek lakáspiaca napjainkra sem "ült le", köszönhetően az orosz és ukrán vásárlóknak. Igaz, jóval kisebb az érdeklődők száma és kevesebb a nyélbe ütött adásvétel is, mint két-három évvel ezelőtt volt, de - ahogy Kozma László, a keszthelyi székhelyű, Hévíz és a környező települések ingatlanjainak közvetítésével foglalkozó Capital '99 Kft. tulajdonos-ügyvezetője állítja - az idei év első négy hónapjában az elmúlt évhez viszonyítva nem esett vissza a forgalom. S hogy a helyi ingatlantulajdonosok mennyire számítanak az említett külföldi vevőkörre, jelzi, hogy piacra dobott lakóingatlanjaikat továbbra is cirillbetűs szöveggel hirdetik.

Ugyanakkor amíg néhány éve az orosz és ukrán vevők többnyire a nagyobb értékű, igényes, 35-55 millió forintos ingatlanokat keresték, a második hullámban ideérkezők többsége a 13-25 millió forint közötti, tíz éven belül tető alá hozott - 35-65 négyzetméter közötti - lakásokra fokuszál. A módosabbak a belső településrészen lévő, lebontandó házas építési telkek iránt is érdeklődnek: ezek kínálati ára helytől, mérettől függően 27-33 millió forint között mozog. Az árak széles skálán szóródnak a városban, és annál magasabbak, minél közelebb van az ingatlan a gyógyfürdőhöz. A külföldiek mellett - az ingatlanszakember elmondása szerint - a hazai befektetők is jelen vannak a hévízi piacon, ők elsősorban a jó fekvésű, extrákkal felszerelt ingatlanok iránt érdeklődnek.

Hévíz mellett a közeli településeken is számos lakóingatlan került orosz és ukrán tulajdonba az elmúlt néhány évben: közéjük tartozik Gyenesdiás, Felsőpáhok vagy Vonyarcvashegy, valamint Keszthely is. Ez utóbbi csendes, családi házas övezetében lévő négylakásos használt társasházak szintén keresettek a szláv nyelvű vásárlók körében: a bennük kialakított 45-65 négyzetméteres lakások tulajdonjogát ugyanis viszonylag kedvező áron, 17-22 millió forintért meg lehet szerezni.

A telephelypályázatok tartják ébren a lakáspiacot

Debrecenben az utóbbi időkben elsősorban a "pályázatos ingatlanok" mozgatták a lakáspiacot. A kisvállalkozások számára az Új Széchenyi terv (ÚSZT) keretén belül több ütemben meghirdetett telephely-fejlesztési programba - melynek lényege, hogy a sikeresen pályázó cégek működésük körülményeinek javításához irodaként, székhelyként, fióktelepként funkcionáló lakást (is) vásárolhatnak vissza nem térítendő pályázati források segítségével - igen sokan bekapcsolódtak.

A program eredményeként - mint Kovács Rajmund, a Debreceni Ingatlan Stúdió ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta - a cívisvárosban nem állt le a lakáspiac, hiszen a kereslet igen széles skálán mozgott: az 5-6 millió forintos kislakásoktól kezdve a 40-50 milliós értékű lakóingatlanokig szinte a teljes lakóingatlan-szegmenst érintette. A kisméretű lakások piacát - és ez nemcsak a bérletekre, hanem az adásvételekre is igaz - a Debrecenben munkát vállaló, valamint az egyetemre bekerült fiatalok is mozgásban tartják, akik közül sokan kihasználják, hogy igencsak nyomottak az árak, és szereztek-szereznek többnyire szülői segítséggel lakástulajdont.

A harmadik vevőkört a befektetési szándékkal vásárlók csoportja alkotja, akik még napjainkban is előszeretettel vesznek egyetem közeli lakóingatlanokat. Mindhárom csoportban  az alacsony rezsiköltség, a tömegközlekedési járművel való jó megközelíthetőség, valamint az egyedileg mérhető fűtés az elsődleges szempont. Alapterületben a 35-43-55 négyzetméteres lakások a legkelendőbbek: ezek ára 5-5,5 millió forintról indul.

Győrben közel hasonló a helyzet, mint Debrecenben, hiszen a város lakáspiacára szintén jelentős hatást gyakorolt az említett, ÚSZT által elindított telephely-pályázati lehetőség. Molnár Kristóf, a Győri Openhouse franchise-iroda ügyvezetője tapasztalatai szerint az elmúlt két évben nem csökkent olyan nagy mértékben a lakásforgalom, mint más régióbeli városokban: a visszaesés mintegy 17-20 százalékra tehető. Napjainkra a pályázat nyomán felpezsdült kereslet ugyan már "lecsengett", de az Audi-fejlesztés indukálta albérletpiaci mozgás - ha jóval kisebb mértékben is, mint korábban - még napjainkban is tart.

A Kelet-Magyarországról és Németországból érkező autógyári menedzserek igénye nyomán mára az újszerű és új lakások bérleti díja havi 10-11 euró/négyzetméterre nőtt és némely lakásszegmensben megállt az eladási árak csökkenése is. A városban, bár nem túl nagy számban, megjelentek a magyar és a szlovák befektetők is, akik 9-10 éves megtérülési idővel számolnak és elsősorban a frekventált helyeken lévő, igényes lakóingatlanokat keresik. A panelprogramban részt vett, 7,5-10 millió forint közötti lakásokra van leginkább kereslet, ezek ára napjainkra visszaállt a korábbi, magasabb szintre (például a 7 milliósoké 8 millióra), míg a kisebb használt téglalakások ára, melyek iránt ugyancsak van kisebb érdeklődés, 13-14 millió forint körül mozog.

Szeged lakáspiacát ugyancsak a mikrovállalkozásoknak kiírt pályázat tartja még mindig "ébren", ám Bozsó Bence, a helyi Limit Ingatlan Iroda ügyvezetője úgy ítéli meg: tovább mérséklődött az ötödik éve folyamatosan csökkenő kereslet, így a múlt év hasonló időszakához viszonyítva összességében érezhetően kisebb a lakásforgalom. Az árak is tovább estek tavaly óta - helytől, ingatlantípustól függően - 5-10 százalékkal, ez viszont némi élénkülést hozott. A befektetők elsősorban bérbeadási céllal keresnek lakásokat, s legfőbb kikötésük az alacsony rezsi, a viszonylag jó állag és beosztás, valamint a tömegközlekedés közelsége. A belvárosi, átlagos állapotú lakások négyzetméterét 200 ezer, míg a felújítandókét 180 ezer, a kissé távolabbi, egyedi fűtésű, 1,5 szobás téglalakásokat pedig 6-8 millió forintért kínálják. A panelek iránt - bár a panelprogram jócskán javított az állapotukon - nincs kereslet és a családi házak részpiacán is nagyon kicsi a mozgás.

Sopronban a lakásbérletek piaca pezseg

A soproni bérlakáspiacot elsősorban az Ausztriában munkát vállaló ingázók mozgatják. 2011 májusa, az osztrák munkaerőpiac megnyílása óta az ország minden részéről - persze a legtöbben a keleti országrészből - érkeznek a munkavállalók Sopronba. Helyi adatok szerint mára 6000-10 000 közé tehető a külföldi munkavállalásban bízó, Sopronban letelepedők száma. Különösen az elmúlt év ősze óta erősödött a bérleménykereslet, aminek hatására tovább emelkedtek a havi díjak.

Mint Sághy Edit, a helyi Tér és Forma Ingatlaniroda ügyvezetője elmondta: a 30-60 négyzetméteres lakások négyzetméteréért havonta átlagosan 1000 forintot kérnek a tulajdonosok, de egy-egy újszerű, jó helyen lévő, szép fekvésű, 28-30 négyzetméteres kislakásnál másfél-kétszer akkora lehet a havi tarifa. A vevőre váró, 50-60 négyzetméteres használt lakások ára helytől, mérettől és állapottól függően 7-15 millió forint között szóródik, míg a jó adottságú új lakások négyzetméterára 300-350 ezer forint között mozog.

Hasonlóak a tapasztalatai a soproni lakáspiacról Hadarits Kristófnak, a Biztos Siker Ingatlaniroda tulajdonosának. Véleménye szerint szinte mindent ki lehet adni, de a leggyorsabban az egyedi fűtésű garzonok találnak bérlőre. A vevők pedig elsősorban a panelprogram során megújult paneleket keresik, melyek ugyan távfűtésesek, de lakásonként mérőórával felszereltek, áruk pedig  7,5-8,5 millió forint között alakul.

Ahol hiányzik a mozgatórugó

Miskolcon - mint Demeter Tibor, a helyi Demeter Ingatlanközpont vezetője kifejtette - tavalyhoz képest nem rosszabbodott a helyzet: "takaréklángon" bár, de működik a lakáspiac, és szinte minden vevőcsoportból folyamatos a kisebb kereslet. A legnagyobb probléma, hogy a kínálati árak irreálisan magasak (akár 2-3 millióval is felülértékeltek a lakások), ezt pedig az eladók csak hosszú hónapok múlva látják be. A kínálat minden lakástípusból nagy, mivel lakásaikat piacra dobva innen is nagy számban mentek el a nyugati határszélre munkát vállalni. A programban megújult, s főleg saját mérőórás panelekre reális áron lehet vevőt találni, persze korántsem olyan gyorsan, mint néhány évvel ezelőtt: akár 6-8 hónap is eltelik, amíg az ügyletet nyélbe ütik. Az árakban nagyok az eltérések, helytől, állapottól függnek. Az Avason például már 2,5-3 millió forint között, míg a belvárosban 4-5 millió forint közötti áron lehet panellakást kapni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

newyork12, 2013.05.21 16:47

@troll: Hogy a kinaiak "furdenek" e arrol nem hallottam (inkabb cask draga kezitaskakat vesznek, amihez nem kellenek milliok). Hogy az oroszok mennyire furdenek? Azok sokkal jobban de a tobbseguk sekely vizben mint peldaul Magyarorszagon. Mint a cikk is irja a mostani hullamban 13-25 million kozott. Az csak olyan bokaig ero viz. A nagyon gazdag oroszok Parizsban, Londonban vesznek. Mindig jol mulatok mikor latom az ilyen felrevezeto cimeket mint ezt "oroszok es ukranok VASAROLJAK FEL a magyar ingatlanokat". Aki nem ismeri az ottani helyzetet az elso latasra azt gondolja, hogy szinte mindent felvasarolnak. A valosag: tavaly az osszes fulfoldi 1160 ingatlant vasarolt, ami nem sok es abbol az oroszok 450-et, az ukranok 150-et. Bar vasarolnanak sokkal de sokkal tobben es 100, 200 millio felett is. Akkor meg en is eladnek nekik legalabb egy ingatlant.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2013.05.21 16:01

ma már nem európa csinálja a muzsikát, hanem ázsia és oroszország.

az egzotikus trópusi nyaralóhelyek luxusszállodáiban a vendégek háromnegyede orosz.
az európaiak kikoptak, elszegényedőben vannak, az oroszok, kínaiak viszont fürdenek a pénzben.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html