Közös tulajdonú telke van? Könnyen vitás helyzetbe kerülhet

Két szomszédos ipari telek tulajdonosa előszerződést kötött arra, hogy az egyik a maga telkén átjárási szolgalmat enged a másiknak. Amikor a végleges szerződést kellett volna aláírni, a szolgalmat engedő nem jelent meg a helyszínen - vélhetően időközben rájött, hogy pénzt is kérhetett volna a szolgalomért cserébe. A szerződést végül a bíróság hozta létre. Tanulságos jogeset.
Németh Géza, 2019. január 1. kedd, 16:51
Fotó: Pixabay

Adott egy ipari területen lévő telek, amelynek két tulajdonosa van, akik osztatlan közös tulajdonként bírják a területet. Jön egy cég, amelyik megvenné a telek felét, de ahhoz rendezni kell - úgymond természetben is - a tulajdonviszonyokat. Így kezdődik a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset, amit alább ismertetünk.

A két tulajdonos el is járt a földhivatalnál, kérve, hogy két külön helyrajzi számon jegyezze be a tulajdonukat. Ezt követően a cég megvette a telek felét az egyik tulajdonostól, aki így ki is került a képből. Viszont a másik tulajdonos bent maradt és valamilyen oknál fogva borsot akart törni az új szomszédja orra alá.

A vevő egy csarnokot kezdett épített a maga területére, de azt csak úgy tudta megközelíteni teherautóval, hogy a másik tulajdonos területén haladt át. Hogy rendezzék ezt a helyzetet, egy előszerződést kötöttek a szolgalmi jogról. Ez pedig úgy szólt, hogy amint a földhivatal bejegyzi a két külön telket, akkortól számítva 30 napon belül megkötik az átjárási szolgalomról a végleges szerződést. Az pedig úgy szól majd, hogy 6 méter széles lesz az út, amely mellett közösen kerítést húznak. Ha az út rongálódik, annak a kijavítása a vevő kötelessége, aki azt is vállalta, hogy ha a szomszéd építeni akar a maga telkére, akkor ő megad ehhez a hatóságnak minden hozzájárulást. Ellenértékről nem esett szó.

Amikor megtörtént a földhivatali bejegyzés, a harmincadik napon hiába várta a vevő a szomszédot a végleges szolgalmi jogot tartalmazó szerződés aláírására, az nem jelentkezett. Kérte újra, de válasz nélkül hagyta. Erre a vevő a bíróságtól kérte a szolgalmi szerződés létrehozását.

Az elsőfokú bíróság ezt meg is tette, azzal a tartalommal, amely az előszerződésben szerepelt, vagyis ingyenesen. Az eljárás során a szomszéd vitatta, hogy ő ingyen akarta volna odaadni a telke egy kis részét a vevőnek, átjárásra. A vevő viszont arra hivatkozott, ha szóba került volna az ellenérték, akkor azt beleírták volna az előszerződésbe. Amúgy pedig az, hogy ő minden hatósági nyilatkozat kiadását vállalta a szomszéd részére, ér annyit, mint az a 300 négyzetméteres földdarab.

Szemmel láthatóan az volt a szomszéd szándéka, hogy pénzt kapjon a szolgalomért, de nem jött össze neki.

A szomszéd fellebbezett, de másodfokon is elveszítette a pert és ugyanígy járt a Kúria előtti felülvizsgálattal is. A szolgalmi szerződés úgy maradt, ahogyan azt az elsőfokú bíróság létrehozta.

HOZZÁSZÓLÁSOK