Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Eurostat adatai alapján nézte át friss elemzésében az OTP Ingatlanpont, hogy 2007. és 2019. között hogyan alakultak a bérleti árak Európában, a V4-eknél és kifejezetten Magyarországon. Látványos növekedést értek el 2007-hez képest mára az ingatlan- és az albérletárak Európában, és azon belül Magyarországon is. A 2013-as évet követően azonban az áremelkedés jóval meghaladta a bérleti díjak drágulásának mértékét, ami nem kedvezett a bérleti hozamoknak. Mostanra viszont már csak néhány helyen jó üzlet az ingatlankiadás.

Egy kiadási célú ingatlanvásárlásból közvetlenül a válságot követő években akár 11 százalék feletti tiszta bérleti hozam is realizálható volt Budapest belvárosában, ám ez mára nagyjából 4-5 százalékra apadt. A 2016-os lakásáfa-csökkentés az újlakás-piacon áttételesen - a kiadási céllal vásárolt lakáskínálat látványos növelésén keresztül - szintén a hozamnövekedés ellenében hatott és hat most is. De a vidéki nagyvárosokban, megyeszékhelyeken - például Pécsen, Szegeden vagy Kecskeméten - továbbra is 6-8 százalék közötti bérleti hozamokat generálhat egy ingatlanbefektetés.

A némileg lassuló ütemű, de országos átlagban jelenleg is tapasztalható árnövekedés továbbra is vonzó befektetési lehetőséget jelenthet az eladásban gondolkodó ingatlanvásárlóknak. Azért is lehet ez így, mert a hasonló vagy kedvezőbb hozamokat kínáló befektetési lehetőségekkel szemben az ingatlanpiac kevéssé inflációérzékeny, így az ilyen befektetések hosszútávon kétségkívül kifizetődnek. Viszont egyre nehezebb ezzel tervezni: gondosságot igényel a megfelelő ingatlan kiválasztása, érteni kell az adott ingatlantípussal és a helyszínnel kapcsolatos trendeket is.

Egészen különböző trendek látszanak a visegrádi régió országaiban az elmúlt 12 évben. Szlovákiában az ingatlanárak növekedése lényegesen nagyobb volt, mint a bérleti díjaké: az előbbi közel 40 százalék, az utóbbi nem éri el a 20 százalékot. Csehországban és Lengyelországban fordított a helyzet: mindkét országban az albérletárak növekedése volt nagyobb mértékű. A cseheknél a magyarnál is magasabb volt a bérletidíj-növekedés, majdnem 80 százalék, míg az ingatlanárak valamivel több mint 60 százalékkal emelkedtek. A lengyeleknél az ingatlanár-növekedés pedig a 10 százalékot sem érte el, szemben az albérletárak több mint 40 százalékos növekedésével.

"Összességében elmondható, hogy a konszolidálódó ingatlanpiacon, jól megválasztott lokációval továbbra is megéri ingatlanokba fektetni. Ugyanakkor az is tény, hogy a lassuló ingatlanár-növekedés nagyobb körültekintésre inti a vásárlókat, mint az elmúlt néhány évben" - zárta gondolatait Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a szokásos csütörtöki összefoglalójában.