A Várkert Bazár melletti, korábban kaszinóként is működő, mintegy kétezer négyzetméteres telken álló, 856 négyzetméteres, Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz palotáért csaknem kétmilliárd forintot ajánlott az állam, az izraeli tulajdonos azonban ennek dupláját, több mint négymilliárd forintot kér.

A lapnak nyilatkozó Gyutai Csaba, a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatója örülne, ha végre rendeződnek az ingatlan sorsa, akár éttermet is létrehozhatnának benne, így a Várkert Bazár kiállítótermeit fogadások, kiállításmegnyitók esetén nem kellene ilyen célra használni. Az igazgató szerint egy itt működő vendéglátóhely már csak a Vár közelsége, és a páratlan látkép miatt is meg tudna élni, hasznot termelne.

Mindenesetre az önkormányzatot nem kereste meg eladási szándékával a tulajdonos, bár a lap információ a tulajdonos eladásra kínálja a  hirdette meg az épületet. Először 2008-ban hirdették meg az épületet több mint 4 milliárd 384 millió forintért, az ár azóta valamicskét csökkent, most 4 milliárd 85 millióért hirdetik az Ingatlan.com-on.

A Várkert-kioszk 1875-től 1882-ig épült Ybl Miklós tervei alapján, a Várkert Bazárral egy időben. A szabadon álló épület a királyi palotát vízzel ellátó szivattyúgépházat rejtette magában. A vizet a Dunából nyerték, majd tisztítás után két szivattyú segítségével nyomták fel a Várba. A gépház idővel elvesztette szerepét, az épület pedig a nagyközönség szórakoztatásában kapott kiemelkedő szerepet. A kis szivattyútelep az északi oldalon elegáns, lodzsás bejáratú kioszkkal egészült ki. 1905-ben kávéházként építették újjá, majd 1913-ban zenepavilonná alakították át. Negyven évig elegáns café-restaurantként üzemelt. Ekkor a kioszk előtt nagy kert volt tánctérrel, a teraszon zenekarral - írja a Magyar Idők.