A jogeset a Bírósági Határozatok Gyűjteményében jelent meg.

Az építtető arra kötött szerződést egy kft.-vel, hogy az szerkezetkészen felépít neki egy iker családi házat, bruttó 18,5 millió forintért. A cég ügyvezetője át is vett az építtetőtől 17,4 millió forintot, csak volt egy apró probléma: néhány nappal korábban az adóhatóság visszavonta a kft. adószámát, majd felszámolási eljárás indult ellene. Ennek ellenére az ikerház szerkezete elkészült, de az építtető úgy gondolta, hogy keres a bolton és feljelentette az ügyvezetőt sikkasztásért.

Az eljárást - bűncselekmény hiányában - megszüntették, de az építtető továbblépet: polgári perben 6,6 millió forintot követelt az ügyvezetőtől. Az első indoka az volt, hogy az ügyvezetőnek a megszűnt cég nevében nem volt joga átvenni a pénzt, így azzal jogalap nélkül gazdagodott. A másik indoka pedig az volt, hogy ő az ügyvezetővel szerződött, aki késve és hibásan teljesített, tehát szavatosság címén jár vissza a pénz.

Az elsőfokú bíróság elutasította az építtető keresetét, majd ezt tette - immár jogerősen - a másodfokú bíróság is. Az utóbbi indoklásában kifejtette, hogy a jogalap nélküli gazdagodás olyan vagyoneltolódást jelent, amely szerződés alapján nem bírálható el. Miután az építtető a kft.-vel szerződött, így az ügyvezető jogalap nélküli gazdagodása kizárt. Az építtető két pontba foglalt követelése pedig amúgy is kizárja egymást. Mindezek tetejébe az építtető nem indokolta, hogy miképpen és miért pont annyival (6,6 millió forinttal) gyarapodott az ügyvezető vagyona. A bíróság nem tartotta fontosnak azt a tényt, hogy a megszűnt cég nevében volt-e joga intézkedni az ügyvezetőnek, viszont fontosnak tartotta kiemelni, hogy az építtető nem az ügyvezetővel, hanem a kft.-vel szerződött. Így bármit csak a kft.-től követelhet, azt viszont a felszámolási eljárásban nem tette meg.

A jogerős ítélet ellen az építtető felülvizsgálatot kért a Kúriától, de ott is veszített. A legfőbb bírói fórum az ítélete indoklásában kitért arra is, hogy a szakértő véleménye szerint az ikerház szerkezete 19 millió forint értékű anyagot tartalmaz, és önmagában ez több, mint amennyit az építtető kifizetett. Az építtető vagyonában így nem keletkezett eltolódás senki javára, így a jogalap nélküli gazdagodás emiatt is kizárt.