Prés alatt az építőipari vállakozások

A tavalyi volt a legnehezebb év az építési recesszió elmúlt hat évéből - állítják az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) évindító felmérésében résztvevő építőipari vállalkozások. A cégek nyolcvan százalékát nyomasztja a kintlévősége, a minimálbér 2013. évi emelése pedig az elbocsátás felé tereli a vállalkozásokat.
NAPI, 2013. február 15. péntek, 13:45
Fotó: Napi.hu

A cégek háromnegyedének csökkent, illetve stagnált az árbevétele, csak minden ötödik cég jelzett szerény árbevétel-növekedést. Az árbevétel arányos jövedelmezőség a korábbiakhoz hasonlóan, a vállalkozások 85 százalékánál még mindig infláció alatti, elsősorban a megrendelések hiánya, a megrendelők fizetőképtelensége, illetve a szűkülő piac miatti verseny okán - olvasható az ÉVOSZ felmérésében.

A közbeszerzési piacon résztvevők 2012-ben kénytelenek voltak végrehajtani az átlagosan 5,4 százalékos béremelést, amit az elvárt béremelés generált. Ez a mérték még mindig infláció alatti, ugyanakkor jelentősen csökkenti a jövedelmezőséget. A cégek csupán 10 százaléka  nyilatkozott úgy, hogy nem kellett náluk elvárt béremelést végrehajtani. A felmérésben résztvevő cégek  24 százaléka létszámcsökkentéséről,  szigorú létszámgazdálkodásról számolt be.

A létszámmegtartás érdekében a vállalkozások az export növelésével külföld, Németország és Ausztria felé irányítják munkavállalóikat. A vállalkozások több mint egyharmada növeli a túlélés érdekében az árbevételben az export arányát .

Erre kényszerülnek

Az irreálisan alacsony piaci árak miatt a cégek a szakképzett munkaerőt részmunkaidőben, illetve az egy-egy projekt megvalósítására kötött szerződéssel foglalkoztatják.  Bár a válaszadók csupán 16 százaléka számolt be szakmunkáshiányról, az építőipar fellendülése esetén komoly problémákat okozhat a jól képzett, szakemberek hiánya, amit tovább súlyosbíthat, hogy a cégek harmada nem tud a saját dolgozóik (tovább)képzésébe befektetni - állapítják meg a felmérés készítői.

Az építőipart sújtó negatív hatásokra a cégek elsősorban a bértömeg megtartásával, sok esetben csökkentésével, a tervezett beruházások elhalasztásával, illetve az átmenetileg nélkülözhető szolgáltatások leépítésével, költségracionalizálással próbálnak válaszolni.

Az elmúlt két év építésüggyel kapcsolatos változásait a vállalkozók nehezen tudják követni, a naprakész információk elérése és megértése meglehetősen nehéz, ami a tisztességes üzletvitelt rossz irányban befolyásolja.

Korai még az elektronikus építési napló bevezetése

A 2013 januárjától működő ÉTDR-t (Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) a válaszadó cégek  napi munkájuk során alkalmazzák. Csupán azonban a válaszolók harmada felkészült az elektronikus építési napló bevezetésére, miközben 60 százalékuk szerint  ezek bevezetése nem időszerű, megkérdőjelezik az infrastrukturális felkészültséget mind a vállalkozói, mind a hatósági oldalról.

A hitelfelvétel megpecsételi a cégek sorsát

A cégek közel 80 százalékának van kintlévősége, egy részük a partnerek - alvállalkozók, beszállítók, munkavállalók - kifizetéséhez hitelfelvételhez folyamodott, amelyet a bevételek elmaradása esetén is vissza kell fizetni. Ez esetenként megpecsételi az egyébként is nehéz helyzetben lévő cégek sorsát. A jogos járandóságok behajtása ügyében indított eljárások, perek elhúzódása miatt azok a vállalkozások, melyek munkahelyeket hoztak létre és tartanak fenn, a kialakult körülmények miatt nem tudják a korrekt vállalkozási és foglalkoztatási feltételeket biztosítani, és ez cégek sokasodó megszűnéséhez vezethet.

A növekedés kulcsa az állami megrendelés

A válaszadók megítélése szerint tavaly sem csökkent a lánctartozás, ugyanakkor a 2013. február 4-én benyújtott törvényjavaslat parlamenti elfogadása révén létrejövő, az MKIK mellett működő - Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozásától a tartozások csökkenését várják.

A cégek  az elmúlt évet az utóbbi 6 esztendő legnehezebbjeként élték meg. Azok a vállalatok, amelyek szinten tudtak maradni, abban reménykednek, hogy a visszaesés elérte a mélypontot, és a 2013. év második fele meghozza az ágazatban a zsugorodás befejeződését, megindul a fellendülés, amelynek elsődlegesen a közbeszerzések és állami megrendelések növekedése lehetne a kulcsa.

HOZZÁSZÓLÁSOK