Élesedik a kormány nagy dobása - így készülnek rá a magyarok

Magyarország eddigi történetének legnagyobb otthonteremtési programjaként aposztrofálja Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a január 1-től elinduló, a költségek felét, de maximum 3 millió forintot kínáló lakásfelújítási támogatást. Az új rendelet hatására van aki lakásfelújítási rohamot vizionál, a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss, reprezentatív közvélemény-kutatás szerint azonban mindössze a lakosság 16 százaléka tervezi, hogy részt vesz a programban.
Szepesi Anita, 2020. december 14. hétfő, 19:10
Fotó: Pixabay

Január 1-jétől a lakásfelújítási költségek felét, de maximum 3 millió forintot az állam adja utólag azoknak a családoknak a felújításhoz, akik saját tulajdonú lakásban laknak legalább egy éve a maximum 25 éves gyerekükkel együtt. Gyűjteni kell a számlákat: a támogatás a legutolsó számla kifizetését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig, egy összegben lesz igényelhető. Vagyis önerő nélkül nem lehet részt venni a programban.

Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén használati megállapodással vagy bírósági ítélettel kell igazolni, hogy a saját tulajdon legalább 50 százalékos. Egy évnél fiatalabb gyermek vagy magzat, illetve új lakás vásárlásra, építése esetén az egyéves bentlakási viszony nem feltétel.

A támogatást házaspárok, élettársak, egyszülős családok és különélők, elváltak is kérhetik. A különélők esetében a gyermeket nevelő fél a jogosult. Ha 1-1 gyermeket nevelnek, akkor fele - fele arányban vehetik fel a támogatást, illetve a támogatási jogot a szülők átadhatják egymásnak.

További feltétel a legalább 1 éves, maximum 30 napra megszakított folyamatos tb-jogviszony, vállalkozók esetében is.

A 2021. január 1-én életbe lépő rendelet szerint a támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50 százalékos arányban szerepelhet. Nem muszáj a teljes, 3 milliós keretet igénybe venni, de természetesen a legalább 6 millió forintos beruházással lehet maximálisan kihasználni a támogatást, amely beltéri és kültéri munkálatokra is elszámolható.

Felhasználási köre jóval bővebb, mint a korszerűsítésre igényelt csok, igénybe vehető akár lakásfestésre vagy konyhafelújításra is.

Ráférne a magyar lakásokra a felújítás

A KSH 2015-ös felmérése szerint a 4,4 milliós hazai lakásállomány 81 százaléka több mint 30 éve épült, a lakóingatlanok legalább kétharmada felújításra szorul.

A Pulzus Kutató lapunk számára készített reprezentatív felmérése szerint ugyanakkor egyelőre

a lakosság mindössze 16 százaléka készül a támogatás igénybevételére, 68 százalékuk pedig nem tervezi ezt.

A megkérdezettek 16 százaléka válaszolta azt, hogy nincs lakása illetve gyereke, vagyis nem jogosult a támogatásra.


A program bejelentése nyomán a GKI azt prognosztizálta, hogy 2021-ben és 2022-ben akár 120-150 ezer család is igénybe veheti ezt a támogatást, ami, ha megvalósul a felújítási tevékenység jelentős növekedéséhez vezethet (2019-ben mintegy 150 ezer lakás újult meg).

Kockázati tényezők között említették ugyanakkor a támogatás által kiváltott potenciális áremelkedést, ami jó esetben évi 10 százalék alatt marad, illetve az építőipari kapacitások szűkösségét.

A Pulzus Kutató reprezentatív mintán végzett felmérésében válaszolók véleménye nemek szerint nem tért el markánsan a támogatás igénybevételét illetően.

A felújítást támogatással tervezők 17 százaléka volt férfi, 14 százaléka nő, a nemmel válaszolók esetében pedig 65 százalék volt a férfiak és 72 százalék a nők aránya. Azok közül, akik úgy válaszoltak, hogy nincs lakásuk, illetve gyerekük, 18 százalék volt a férfiak, 14 százalék a nők aránya.

Korcsoportonként vizsgálva az igent mondók között kismértékben nagyobb volt a fiatalabbak, a nemmel szavazók között az idősebbek aránya.

A támogatást igénybevételét tervezők 19 százaléka tartozott a 18-39 éves korosztályba, 17 százalékuk középkorú, 40-59 éves, s 11 százalékuk 60 éves, vagy idősebb. A támogatásra nemet mondók 60 százaléka volt 18-39 éves, 69 százaléka 40-59 éves, 76 százalékuk pedig 60 éves illetve az idősebb korosztályba tartozott.

A nincs lakásom, illetve gyerekem választ adók között a 18-39 éves korosztály 21 százalékban, a 40-59 évesek 14, az idősebbek 13 százalékban képviseltették magukat.



Iskolai végzettség szerint meglehetősen homogén képet mutatnak a válaszok. A felújítási támogatás felvételét tervezők 17 százaléka alapfokú végzettségű, 14-14 százaléka pedig középiskolát végzett illetve diplomás.

A támogatással nem tervezők között még kisebb a különbség az iskolázottság szerint. A nemet mondók 69 százaléka alapfokú végzettségű, 68 százaléka érettségizett, 69 százaléka pedig diplomás.

A felmérés szerint a lakóhely jellege sokkal inkább befolyásolja, hogy valaki tervezi-e a támogatás igénybevételét. Az igennel válaszolók között a megyeszékhelyeken lakók képviseltették magukat legnagyobb, 25 százalékos arányban. A támogatás felvételét tervezők tizede budapesti, 17 százaléka városi lakos, és 12 százalékuk községekben él.

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

cito, 2020.12.15 12:04

Ez mondjuk nem otthonteremtési támogatás, hiszen az tudja igénybe venni, akinek már van otthona.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2020.12.14 20:48

Hová tűnt Czunyiné, dr Bertalan Judit? Családjogász.
Hónapok óta nem hallani róla.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html