A Liget-projekt szinte minden ponton szembemegy a főváros 2030-ig szóló hosszú távú városfejlesztési koncepciójával. Múzeumi negyedre nyilván nem véletlenül nincs túl sok példa a példa világon, nincs rá bizonyíték, hogy a múzeumok egymás mellettisége növelné a látogatottságukat. A turisták nem múzeumi negyedekért mennek egy-egy városba, hanem egy konkrét kiállításért - hangoztatták a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencia előadói.

Pákozdi Imre közíró a Liget-projektre készült két hatástanulmány (KPMG, Nagy Béla féle) megállapításait vette górcső alá, azzal kezdve, hogy a Liget-projektnél már az alapkőnek tekintett szinergia indoklása is sántít. A gazdasági számításoknál sem az amortizációt, sem a tőke költségét nem vették figyelembe, így a 10 éves megtérülés minimum 20 évre nő. A tanulmány nem számol az építés okozta káosszal, az ökoszisztéma felborulásával és a turisták átterelésének logisztikai nehézségeivel, nem kezeli az ebből fakadó új sűrűsödési pontokat - emelte ki Pákozdi.

Kapcsolódó

Elhibázott számítások

A parkterhelés növekedésére vonatkozó, legalább egymilliós eltérést okozó számítási hiba az egész tanulmányon végigvonul. A Városligetben a jelenlegi intézmények látogatottságánál a kiinduló adathoz hozzáadták a még nem létező intézmények jelenlegi látogatottságát, a várható növekedést viszont lényegesen alábecsülték.

Nincs bizonyítva, hogy valóban növelné a látogatottságot az egymás közelébe telepítés, s nincs kiemelve, hogy a valódi látogatói pluszt generáló közös marketingnek, közös jegyeladásnak nem feltétele az épületek fizikai egymás mellettisége. Pákozdi szerint lehetett volna a tanulmányokban komoly formákban is kitérni a szinergiákra, de ehhez azoknak a szisztematikus kikérdezésére lett volna szükség, akik olyan városokban mennek múzeumba, amelyekben ez a szinergia egyáltalán gyanítható.

Zoboki: most a protestnek jött el az ideje

Zoboki Gábor, a Liget-projektre érvénytelen pályázatot benyújtó építész - ő ugyanis  más helyszínre adta be a tervet, mert továbbra is a Várban képzeli a Nemzeti Galériát - szerint a nemzetközi sztárépítészek meghívásával a csoda nem jött el Budapestre. Mint fogalmazott, most a protestnek jött el az ideje, nem kell múzeumi negyedet építeni, mert van ilyen, a Vár és az Andrássy út  közötti területen, és van kormányzati negyed is a Kossuth téren. Az Andrássy úton az ingatlanok 20 százaléka üres, eladó, költöznek el az üzletek, ezeket az épületeket kellene élettel megtölteni. "Ha a Ligetbe beteszünk egy csomó házat, a mókusok nem fognak gyorsabban szaporodni, de az Andrássy út ugyanúgy le fog pusztulni" - fogalmazott Zoboki Gábor.

Az építész kifejtette, a projektszemléletű városrendezésben hisz, programot vár a városra, amit a Liget-projektből is hiányol. Véleménye szerint csak azt a nagyon nehezen összerakott állami közpénzt lehet becsületesen elkölteni, ami városi szinergiát hoz léte. Nem csak az esztétikai és urbanizációs törekvések érdekében kell a barna övezetbe állami pénzt beletenni, hanem azért, mert hite szerint minden elköltött állami közpénznek három-négyszeres privát fejlesztést kell generálnia. Példaként az Orczy teret és a kilencedik kerületet említette, szerinte ilyenekből kell a szinergiát elindítani.

"Ez az első terv, gyertek utánam"

Közbeszédet szorgalmazott a városfejlesztésről, szerinte a várost kérdezzük meg, hogy mit akar. A projektet kell a városhoz szabni, nem rendezési tervekkel rohangálni - mondta az építész, aki a jó példák közé sorolta a Zene Házára kiírt pályázatot, amelyen azért született a legjobb eredmény, mert itt volt a legjobb a kiírás.

Zoboki egyértelműen a Várat jelölte meg a Magyar Nemzeti Galéria  helyszíneként. Mint mondta, a Szent György tér a nemzet főtere, ide kell költöztetni a legfontosabb politikust, a legfontosabb közgyűjteményt és itt van a helye a legfontosabb szakrális helyszínnek is. Ez a magyar Akropolisz - hangsúlyozta Zoboki.  A múzeumi negyed szerinte nem festményeket jelent, hanem enteriőrt, építészetet, városi terek és utcák sorát. Van egy fantasztikus örökségünk, miért akarjuk ezt bezárni házakba - tette fel a kérdést Zoboki.

A Lovarda és testőrség újjáépítése kapcsán megjegyezte, ott nem lovakat vízionál, hanem rendezvényhelyszínt, ha sor kerül az építésre, akkor az egy "Kunsthallénak", egy központi kiállítási csarnoknak adhatna otthont és kiegészíthetné a Magyar Nemzeti Galériát. Zoboki végül arra hívta fel kollégáit, hogy kövessék: ez az első terv, gyertek utánam, mondta.