Sok milliárd forintot kaphatnak vissza a NAV-tól

Kell-e a vállalkozásoknak áfát fizetnie olyan infrastrukturális beruházások után, amelyet ingyenesen adnak át például az államnak, vagy az önkormányzatnak? Tipikusan ilyenek a bevásárlóközpontokhoz, lakóparkokhoz épített közúti csatlakozások. Bár a vonatkozó áfaszabályok értelmezése már régóta sok bizonytalanságot okoz, az érintett cégek esetenként több száz millió forint áfát fizettek meg önként az adóhatóság és a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalását követve. A NAV a Kúria elé vitte az ügyet.
Napi.hu, 2015. január 20. kedd, 15:31
Fotó: Napi.hu

Az adóhatóság kezdetben az ingyenesen átadott infrastrukturális beruházás után az áfa levonását tagadta meg. Később ezt engedélyezte ugyan, de ekkor már az ingyenes átadás után kellett áfát fizetni. A gyakorlat tehát változott, de a lényeg nem: a vállalkozásnak vagy így, vagy úgy meg kell fizetnie az áfát a beruházás teljes értéke után - mondta Harcos Mihály, a Ryan globális adótanácsadó cég adószakértője.

A Kúria már több ügy kapcsán foglalkozott a kérdéskörrel, és eddig minden alkalommal a vállalkozások javát szolgáló ítéletet hozott. Az első, 2009-es ügyben a legfőbb bírói fórum annak a cégnek adott igazat, amely egy építkezését úgy tudta megvalósítani, hogy ahhoz a BKV tulajdonában álló síneket és vezetékeket át kellett helyeznie. A NAV szerint ez elsősorban a BKV tevékenységéhez kapcsolódott, ezért megtagadta a kiadások áfájának levonását. A Kúria viszont úgy foglalt állást, hogy a munkálatok elvégzése elengedhetetlen volt a beruházás megvalósításhoz, ezért a beruházó jogosan igényelte vissza az áfát.

Kúria kontra NAV

Majd 2011-ben egy franchise-rendszerben működő nemzetközi vállalat ügye került a bírói testület elé, amely az egységes arculat érdekében térítésmentesen újította fel és bútorozta be a hálózatban működő cégek üzleteit. A NAV akkor úgy látta, hogy ez a kiskereskedők érdekeit szolgálta, ezért többszörösen is megbüntette a céget. Egyrészt a beruházás után az áfa levonásáért, másrészt az ingyenesen használtba adott bútorok utáni áfafizetés elmulasztásáért. A Kúria szerint viszont a boltfelújítás a franchise-rendszerben történő értékesítést szolgálta, ezért jogszerű volt az áfa levonása, és a bútorok után sem kellett áfát fizetni.

Hasonló kérdéseket vet fel az infrastrukturális beruházások térítés nélküli átadása, amelyről a Kúria eddig nem hozott érdemi, az áfa-kezelés kérdésében támpontot adó döntést. Ez főként azokat a zöldmezős beruházásokat - például lakóparkokat, autópályák melletti bevásárlóközpontokat - érinti, amelyek megközelítéséhez csatlakozást kell kiépíteni a közút-hálózathoz. A közútcsatlakozást jogszabály alapján kötelező átadni önkormányzati vagy állami tulajdonba, és az átadásra a legtöbb esetben térítés nélkül kerül sor.

Egy ilyen ügyben nemrég a bíróság első fokon a NAV álláspontjával szemben foglalt állást. Döntése szerint az érintett vállalkozást megillette az áfa-levonási jog a közműépítés után, és a beruházással létrejött létesítmények ingyenes átadása miatt nem keletkezett áfa-fizetési kötelezettsége.

Precedensre várnak

A NAV az ítélet miatt a Kúriához fordult, így a vita végére idén a legfőbb bírói fórum tehet pontot. Ha a Kúria a hasonló ügyekben hozott döntések logikáját követve az elsőfokú bíróság döntését erősíti meg, azzal felülírhatja az elmúlt több mint öt év jogalkalmazási gyakorlatát. Mindez azzal járna, hogy az elmúlt években ezen a jogcímen - a NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyöntetű tájékoztatásai alapján - önkéntesen megfizetett áfa visszajár. Ez eseteként több százmillió forint is lehet, összességében pedig sok milliárd forint sorsa múlik a döntésen - hangsúlyozta Harcos.

HOZZÁSZÓLÁSOK