Sokkoló adatok is jöttek a vidéki ingatlanpiacról

A kelet-nyugati megosztottság helyett a lokális tényezők alakították a vidéki ingatlanpiacot - derül ki az OTP Értéktérképéből. Az általános visszaesés a fővárosi agglomerációt, a nagyvárosokat, a Balatont és az üdülőhelyeket kevésbé érintette.
Szepesi Anita, 2011. április 27. szerda, 17:35

Országos szinten 6,9 százalékkal csökkentek a lakóingatlan- árak 2008-2010 között, a szórás azonban óriási  - derül ki az OTP Értéktérképből. A forgalom 2007-2009 között országos átlagban 53 százlékot zuhant (a budapesti átlag 38 százalék volt).

A legnagyobb áresést Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Nógrád megyében, Komámorom-Esztergom megyében, Csongrád megyében, Vas megyében, Zala megyében és Győr -Sopron megye egy részén szenvedte el a piac. Kisebb volt az értékvesztés Somogyban, a Balaton körül, a nagyvárosokban és az üdülőhelyek környékén.

A legkisebb mértékű forgalomcsökkenést mutató kategóriába 37 kistérség került, melyek közül 24 dunántúli és Pest megyei. A lista élén a ráckevei kistérség áll, ahol növekedett is a forgalom, ezenkívül a dunakeszi, gödöllői, valamint a Baranya megyei pécsváradi és a BAZ megyei Abaúj-hegyközi kistérségben volt a legszerényebb a visszaesés. A ráckevei mellett a csepregi, mórahalmi, hévízi, tiszaújvárosi és pécsváradi kistérségben regisztrálták az adásvételek növekedését.

Mi történik jelenleg a hazai ingatlanpiacon, merre tart, mi a talpon maradás kulcsa, milyen lehetséges fejlesztési menetrend határozza meg a jövő Budapestjének térképét?

A Napi Gazdaság május 11-ei ingatlanszakmai konferenciáján első kézből értesülhet az ingatlanpiacot meghatározó jelenségekről, információkról.

A legnagyobb csökkenést elszenvedő kistérségek előfordulása nem utal regionális összefüggésekre, az azonban megállapítható, hogy az ilyen kistérségek nagyobb arányban koncentrálódnak az ország keleti harmadában.

forrás: OTP

Sokkolóan alacsony szintre esett a forgalom a bélapátfalvai, dorogi és füzesabonyi kistérségekben.

Az ingatlanok forgási sebessége alapján a kutatás megállapítja, hogy a lakóingatlan piac legjobban a siófoki és a dunkeszi kistérségben, Budapesten, illetve a szegedi és a sopron - fertődi kistérségben pörög, vagyis az ingatlanállomány több mint 2 százaléka cserél gazdát évente.  Ezeket leginkább azok a kistérségek követik, amelyekben nagyvárosok, illetve a Balaton található. Az ingatlanállomány mindössze 0,4 százaléka vált tulajdonost a bélapátlafalvai, a szerencsi és a vasvári kistérségben.

A vidéki ingatlanpiac válságállóságát a megyei jogú városok ingatlanpiaci hatásától megtisztítva veszi górcső alá az elemzés. Eszerint a legválságállóbbak - az ár és forgalomcsökkenési trendnek leginkább ellenálló -  a főváros közeli, a Balaton közeli és néhány nagyvároshoz közeli kistérség. Baranya megyéből 4, Pest és Zala megyéből 3-3 , Somogy megyéből 2, Győr - Moson- Sopron megyéből a mosonmagyaróvári, mg az ország keleti részéből, Szabolcs - Szatmár - Bereg megyéből a vásárosnaményi kistérség érdemelte ki a válságálló jelzőt.

BAZ, Békés, Bács-Kiskun és Győr-Sopron megyében a megyeszékhelyek még a visszaogott gazdasági környezet és ingatlanpiaci hatások, kilátások ellenére is képesek voltak kedvezően befolyásolni a környezetet.

forrás: OTP

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK