Súlyos kritika a kormánynak - nagyon mellényúlnak Orbánék?

Nem tanultak a múlt hibáiból a lakáspolitika-csinálók, most egy ugyanolyan túlgerjesztett lakásépítési konjunktúra előtt állunk, mint 2001-ben. Annak pedig egyenes következménye volt a 2010-es mélypont, illetve lesz a 2020 utáni visszaesés, és az egyenlőtlenségek konzerválása, vagy akár növelése - állította Varga Dénes gazdaságkutató, a 2017-es építési piaci prognózis készítője az elemzést bemutató sajtótájékoztatón.
Szepesi Anita, 2016. szeptember 8. csütörtök, 14:47
Fotó: Napi.hu

Az elemzés fő megállapítása, hogy a 2015. végi lakáspolitikai intézkedéscsomag eredményeként megismétlődik a 2001-es támogatási rendszer bevezetésével gerjesztett konjunktúra, csak éppen fele akkora sem lesz és még fele annyi ideig sem fog tartani. A konjunktúra lezajlása után, 2020-tól pedig ugyanúgy jön a visszaesés, mint a 2010-ben, amikor százéves negatív rekordra zuhant a lakásépítés. Abban azért bízik Varga Dénes, hogy ezúttal megáll 15 ezernél az új lakások számának csökkenése.

Két év szünet után készült el ismét a 2017-es építési piaci prognózis. A korábban a DEM Gazdaságkutató iroda gondozásában megjelent, szintén Varga Dénes nevével fémjelzett elemzés ezúttal a Build Communication támogatásával jött létre.

A kutató meg van győződve arról, hogy a magyarországi lakásépítés tartós padlóra kerülésében a túlzott támogatási rendszer, a túlgerjesztett élénkítés játszotta a fő szerepet, a válság és a kivándorlás miatti keresletcsökkenés csak másodlagos volt. Nyolcezres lakásépítésre ugyanis más, válság sújtotta országokban sem volt példa. Ráadásul, a 2001-es lakáspolitikai támogatások nyomán jelentős mennyiségű előrehozott kereslet a későbbi években nagyon hiányzott a piacról.

Növeli az egyenlőtlenségeket

A túlzásba vitt ösztönzéssel nem csak az a probléma, hogy a kifutása után újabb zuhanáshoz vezet, de a gazdasági, lakáspiaci egyenlőtlenségek felszámolásában sem segít - hangsúlyozta a kutató. Mint kiderült, már a Fidesz első lakásépítési támogatási programjánál, illetve az azt követő fellendülésnél egyértelművé vált, az egyes térségek reakciókészsége a támogatásokra nagyon széles skálán mozog.

Budapest, Pest- és Győr-Moson-Sopron megye profitált a legtöbbet az élénkítésből, ahol az ezer főre jutó lakásépítés a legjobb időszakban elérte a 6,5-öt. Egy másik csoportban a csúcs 4,5 volt, de jellemzően 3,5-4 között mozgott a fajlagos lakásépítési mutató, míg az ország lakosságának több mint egyharmadát képviselő harmadik csoportban 2,5 alatt maradt az arány.

A kutatás során felmérték, milyen változtatásokra került sor az első lakáspiaci élékítést követő visszaesés óta, illetve, hogy ezek a változtatások csökkentették-e, vagy növelték a fokozódó egyenlőtlenséget. Varga szerint az eredmény egyértelmű: az egykulcsos adó, a családi pótlék befagyasztása és az áfaemelés tovább növelte a regionális szintű jövedelemkülönbségeket, amiket a mostani intézkedések nyomán elinduló konjunktúra hasonlóképp fog érinteni.

Nem ott hat, ahol kell

A múlt hibáinak ismétlése a múltéhoz hasonló eredményt hoz - állította a kutató. A prognózis a konjunktúra csúcsán, 2018-19-ben közel 20 ezer lakással számol, ez a legjobban reagáló térségben fajlagosan, azaz ezer lakosra vetítve közelít a 3 új lakáshoz, majd 2020-ra már visszaesik 2,4-re. A közepes hatást felmutatóban nem éri el a 2 lakást, ami az országos átlag is, miközben az egyértelműen leszakadónak minősíthető régiókban pedig 0,9-re nő az ezer lakosra jutó új lakások száma. Azaz éppen ott nem fejt ki kívánatos mértékű hatást az ösztönzés, ahol a legnagyobb szükség lenne rá - hangsúlyozza  a kutató, aki 2020-ra már nem számol többel, mint 15 ezer körüli új lakással.

A 2001-es csomag túl nagy nyereséget hozott az építési vállalkozóknak és a pénzintézeteknek, a lakosság számára pedig túl vonzóak voltak a támogatások. Ha ilyen szabályozást vezetnek be, kódolt, hogy idővel változtatni kell, ami társadalmilag igazságtalan és rossz hatékonyságú megoldásokhoz vezet - fogalmazott a kutató. A jelenlegi rendszerben azon kell szerinte rövidesen változtatni, hogy egyelőre nem számít, hogy a csokot igénylők korábban éltek-e a támogatással, illetve indokolatlan a két illetve a három gyerekesek közötti ekkora mértékű különbség. Nagy hibának tartja az uniós joghézagot kihasználó ötmilliós áfakedvezményt, valamint azt a tényt, hogy a méltányolható lakásigény fogalma nem játszik szerepet a támogatásban.

Ha gazdaságélénkítés, ne legyen irracionális

Varga Dénes elismerve, hogy ez gazdaságélénkítési és szociálpolitikai csomag, azt is megjegyezte, ez nem jelentheti egyúttal azt, hogy irracionális intézkedést hozzanak.

Ha az épülő lakások számának növelésétől várjuk a gazdaság élénkülését, akkor a korlátos forrásokat úgy kell elosztani, hogy azokat tegyük fizetőképes vásárlókká, akik különben nem lépnének a piacra. Az egykulcsos adó azonban a legfelső jövedelmi tizedben növeli a jövedelmeket, ahol már rendszerint már megoldották a lakáskérdést, a pluszból nem vásárolnak vagy építenek újabb lakást. Ugyanakkor az a több mint 500 milliárd forint, amibe ez a költségvetésnek kerül, progresszív adóztatás esetén lehetővé tenne egy nulla kulcsos sávot is és egy általános áfacsökkentést. Mindkettő abban a jövedelmi tizedben növelné az elkölthető pénzt, amelyben még jelentősek a lakásigények - vélte Varga Dénes.

Ez a lépés a területi különbségeken is segítene - tette hozzá a kutató, megjegyezve, hogy közgazdászként még soha nem hallott érveket az egykulcsos adó mellett.

Erős szavak, csak erős idegzetűeknek

Legnagyobb bajnak azt tartja, hogy nincs szakértői véleményeken alapuló lakás- és gazdaságpolitika, hiányzik az ügyszeretet, az olyan nagyságrendű lépéseknek, mint például az egykulcsos adó, nem mérik fel a makrogazdasági hatásait. Olyan szintű az elméleti megalapozatlanság, amit egy átlagember el sem tud képzelni. Ha egy vegyi gyárat úgy üzemeltetnének mint a magyar gazdaságpolitikát, akkor az minden nap felrobbanna - fogalmazott Varga Dénes.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

lauda, 2016.09.09 11:12

Bárcsak az idióta szocik a liberálisok vezetésével is így nyúltak volna mellé.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2016.09.09 10:16

@krix: khm...

Csak pontosan, következetesen!

Bérek kiegyenlítődése??? Hol, mi és mikor???



Egyébként nincs itt semmiféle bérfelzárkózás a nyugathoz, ha erre gondolt volna: a multik elkezdték elszipkázni a magyar kkv-k munkavállalóit.
Bérelszakadás van max. a hazai foglalkoztatásban: ami multi, kicsit jobban keres. Ami magyar vagy közszférabeli, azt meg kizsákmányolják.

A fenenagy magyar valóság: most bosszulja meg magát az ipari termelés bizonyos körzetekbe való koncentrálódása...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2016.09.09 08:52

@rigolya:
No, ok, de a bérek kiegyenlítődését nem a többkulcsos adó "kényszerítette" ki, hanem a munkaerőínség.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2016.09.09 07:18

@krix: "Ha 80% adót vetsz ki rájuk 3 lehetőségük van: kiveszik a pénzt másként (pl. benzin elszámolás), eltitkolják a magas jövedelmet, megemelik annyira a bruttójukat, hogy ugyanazt a nettót kaphassák (a munkás meg beledöglik, hogy kitermelje)."

Picit megváltoztak az alkupozíciók: Már nem találnak elég melóst a cégek! Elkezdték emelni a béreket!
Ergo: már nem tud a tulajdonos bármennyit kivenni cégéből ma már annyira se, mint 6 éve!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2016.09.09 07:17

@HovZoli: Elég könnyű felmérni a minimálbéreseket: NAV-adatbázis.

Különben 2013-ban még kb. a foglalkoztatottak harmada volt minimálbéres. kb. 1,2m foglalkoztatott.

Jah: van még 2011 óta minden évben kb. 200e-250e közfoglalkoztatott, akik minimálbér alatt keresnek!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html