Százmilliárdos veszteséget termel a bürokratikus építési engedélyezés

Csupán a bürokrácia csökkentésével, állami pénz befektetése nélkül is élénkülhetne az ingatlanfejlesztési piac, akár százmilliárdos adóbevételt generálva - állítják az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) képviselői.
NAPI, 2011. június 21. kedd, 12:46

Éves szinten több száz milliárd forintnyi beruházást késletet, vagy tesz lehetetlenné a jelenlegi szabályozórendszer, s pusztán ennek a megváltoztatásával, egyetlen forint állami forrás nélkül akár százmilliárdnyi adóbevételt lehetne generálni - mondta Árendás Gergely, az IFK elnöke sajtótájékoztatón. A legtöbb probléma az engedélyeztetésnél gátolja a beruházókat, túl hosszú a folyamat - átlagosan meghaladja a 200  napot - bizonytalan az eljárásba bevonandó hatóságok köre, ráadásul feleslegesen tág is ez a kör - sorolta a bürokratikus akadályokat Árendás.

Nehezíti a fejlesztők helyzetét, hogy Budapesten kerületenként eltér a jogalkalmazás, s a nagyobb beruházásoknál az építési mellett más engedélyekre is szükség van. Komoly bizonytalanságot kelt, hogy az elvi engedély nem köti a hatóságot, illetve egész iparág épült rá a fellebbezési jogosultsággal való visszaélésre. A felmérések szerint rendkívül hosszú időt, átlagosan 7 hetet, töltenek a dokumentumok úton.

Fejlesztések indítását gátolja a  magánberuházásoknál még mindig hatályos fedezetkezelő intézménye. Az építőiparban elterjedt lánctartozások kezelésére bevezetett intézménnyel szemben az IFK és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is  számos aggályt fogalmazott meg. A fedezetkezelő elveszi a projektfinanszírozó intézettől a folyósítás feletti kontrollt, ellehetetleníti a finanszírozást, jogvita esetén blokkolja a fedezet egy részét, a fedezetkezelői szoftver pedig nem ad megfelelő választ a rendszeresen felvetődő problémákra (pótmunka, többletmunka, visszatartás, elmaradt munka stb.).


Az ingatlanfejlesztői szakma mérsékelten optimista; a piac stagnál, amely önmagában véve is jót jelent, hiszen megállni látszik a 2008 óta tartó lejtmenet - hangsúlyozta Árendás. A kitörési pontokat keresve az IFK  a lánctartozások és az építésügyi szabályozás területén szorgalmaz sürgős változásokat, a szükségesnek tartott intézkedéseket javaslatcsomagban összegezték.

A csomag keretében a lánctartozás felszámolásához  kezdeményezik a fedezetkezelő felfüggesztését és az átmeneti időszakban a rendszer tesztelését. Javasolják a kötelező minimum rezsióradíj  bevezetését, az alvállalkozói lánc nyilvántartását, a kötelező fedezetigazolás bevezetését.

Az IFK szorgalmazza a kamarai regisztrációs rendszer segítségével az alkalmatlan személyek kizárását az iparágból, az átadás-átvétel kötelező megkezdését a valós műszaki teljesítés igazolása érdekében.

Bevezetnék a maximum 45 napos fizetési határidőt és 10 százalékban korlátoznák a teljesítési és jólteljesítési garancia mértékét. A jogi útra terelt vitás ügyek gyorsabb megoldása érdekében támogatnák egy független szakértői gárda létrehozását, valamint  az építőipari állandó választott bíróság megalakítását.

Az egyszerűbb építésügyi szabályozáshoz pontosítanák az  építésügyi szakhatóságok jogkörét és az  engedélyeztetéshez szükséges követelményeket, valamint az elektronikus, illetve az egyablakos ügyintézés bevezetését. Úgy vélik a jelenlegi gazdasági környezetben túl rövid az építési engedély hatálya, ezért annak a meghosszabbítását javasolják, minimum két évre.

Fontos lenne az eljárásban ügyféli pozícióval visszaélő, azt anyagi előnyszerzésre használók visszaszorítása - hangsúlyozzák a javaslatok között.Gyorsítanák az eljárási határidőket és olyan kétszintű építésügyi hatóság bevezetését tartják célszerűnek, ahol a második szint a nagyobb és összetettebb beruházások ügyében járna el.

 

 

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK