A bankok ingatlanprojektekkel kapcsolatos finanszírozási hajlandóságát jelentősen javítja, hogy még mindig tart a lakossági piac újrafelosztásáért indított éles verseny. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a pénzintézetek, amelyek egy-egy fejlesztésben finanszírozóként részt vesznek, a lakások vevőit is meg tudják szerezni ügyfélként. A lakossági ingatlanhitel-felvétel hallatlan dinamikája jól jelzi, menynyire ígéretes piac ez. A lakáskölcsönöket ráadásul a magánszemélyek tíz-húsz éves futamidővel veszik fel, így az erre a területre lépő bankok hosszabb távon is gondoskodhatnak maguknak megfelelő ügyfélkörről. Az ebből adódó kockázatokkal kapcsolatos felvetésünkre Deák Tamás, a Raiffeisen Bank projektfinanszírozási területének vezetője hangsúlyozta: fontos szem előtt tartani, hogy a pénzintézetek egyedi ügyleteket finanszíroznak, ami még a konjunktúra lecsengő ágában is viszonylag kedvező feltételeket tesz lehetővé. Általánosságban elmondható - tette hozzá -, hogy az új lakások eladási árainak stagnálása és az értékesítési idő kitolódása ahhoz vezetett, hogy az elmúlt években egyre emelkedő építési költségek ellenére az egy adott projektre igénybe vehető hitel mértéke alig nőtt. Így a fejlesztők által biztosított saját erő vagy kiegészítő biztosítékok mértékének kellett megemelkednie. A CIB Bank főosztályvezetője, Horn Gyula elismerte, hogy a magyar bankpiac sem vonhatja ki magát a gazdaság általános trendjeinek hatása alól. A legtöbb ingatlanfejlesztési projekt jövedelmezőségi kilátásai azonban - mint elmondta - alapvetően eltérő okok miatt romlottak. A lakásépítések területén a boom lecsengését követő természetes konszolidáció zajlik. Kifejtette, hogy a jövőben azok a tőkeerős vállalkozások maradhatnak talpon, amelyek megfelelő következtetéseket tudtak levonni az értékesítési tapasztalatokból, és ennek megfelelően képesek kombinálni a különböző szempontokat. Utóbbiak közé tartozik az építkezés helyszínének kiválasztása, a kínált lakásméret, a kivitelezési nívó és nem utolsósorban az arányos ár. A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy a bankoknál már hosszabb ideje elsősorban (megkockáztatjuk: ma már szinte kizárólag) megfelelő múlttal és referenciákkal rendelkező vállalkozások juthatnak kölcsönhöz. A szelektivitás erősítését Horn a mostani piaci helyzetben racionális magatartásnak tartja. Míg a jó paraméterekkel rendelkező projekteknél még mindig igen erős a bankok közötti verseny, azok a kisebb piaci szereplők, amelyek három-négy éve még viszonylag könnyen juthattak hitelhez, ma igen nehezen találnak maguknak banki partnert.