Harminc évig nem volt kijelölt minisztériuma az építőiparnak, az új tárca – Lázár János építési és beruházási miniszterrel az élén – pedig elérkezettnek látta az időt a bemutatkozásra. Erre az ÉVOSZ október 11-ei konferenciája lehetőséget adott, Lázár mellett Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, valamint az építőipari szövetség elnöke, Koji László is felszólalt a rendezvényen.

Az építőipar teljesítése idén a  6000 milliárd forintot is meghaladhatja, a szektor számára az idei jó év lesz – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke. 2021-es árakon ugyan négy-öt százalékkal magasabb lehet a termelés értéke idén, de a 6000 milliárd forintos összeg mögött egy megközelítőleg 20 százalékos áremelkedés van.

A következő két évről azonban nem festett ennyire jó képet a szövetség elnöke. Az alapanyagok, építési termékek tekintetében 48 százalékos az importkitettség, többek között emiatt is csökkenni fog az építőipar jövedelmezősége a következő években. Koji emlékeztetett: 2008 és 2013 között 35 ezer szakmunkás és mérnök vándorolt ki az országból, a hasonló tendenciát igyekeznek elkerülni a közeljövőben. „Ha az élőmunkát nem fizetjük meg, elmegy, különösen a szakmunkás és a mérnök. A legnagyobb költségnövekedés a személyi jövedelmek vonatkozásában volt, a vállalkozók számára jelenleg a legnagyobb akadály a szakember-, szakmunkás- és mérnökhiány” – mondta Koji.

Fogynak a megrendelések

Október elején már az is látszott, hogy a megrendelések hiánya egyre nagyobb gond. A legnagyobb megrendelő a magyar állam, az állami beruházások elhalasztása miatt pedig a következő két évben körülbelül 15 százalékkal kevesebb munkára számít az ÉVOSZ elnöke. A lakosság is elért a fizetőképessége határára, a fizetőképes kereslet hónapról hónapra csökken, emiatt Koji szerint 2023 biztosan létszámcsökkenést fog hozni. Az építőipari vállalkozók gyakran említették a forint gyengülését (a forint-euró árfolyam kedd délután megközelítette a 430-at) és az energiaárak emelkedését is, mint fő akadályozó tényezőket. Összességében a szövetség által megkérdezett vállalatok 80 százaléka arra számít, hogy a jövedelmezőségük romlani fog a következő évben.

Hatezer katás tűnt el

Koji amellett is kiállt, hogy a katára vonatkozó szabályok változtatása jól jött az építőiparnak. Továbbra is 148 ezer építőipari vállalkozás van, köztük 87 ezer egyéni vállalkozó, és hatezer cég szűnt meg a szabálymódosítás miatt. Úgy látja viszont, hogy a következő két évben elmaradó kereslet 2025-ben visszatér, és nem csak a 2026-ban esedékes választások miatt.

Nagy Márton: szűk esztendők jönnek

Bár az építőipar és az ipar egészében felfelé húzza a GDP-t, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is arra számít, szűk esztendők várnak a szektorra. Jelentősen visszaesik az építőipar teljesítménye, az autópálya-építések viszont nem állnak le, ezektől várják a szektor támogatását. Megemlítette, hogy Magyarországon továbbra is az építőipar az egyik legnagyobb foglalkoztató szektor, amely a teljes munkaerőpiac 8 százalékát adja.

Nagy Márton
Nagy Márton
Kép: MTI Fotó, Soós Lajos

Nagy szerint az építőipar hármas szorításban van.

  1. Egyrészt az emelkedő energia-, munkabér- és alapanyagköltségek szorítják,
  2. másrészt a dráguló finanszírozás,
  3. harmadrészben pedig elfogyott a lakosság pénze, mérséklődik az építőipari kereslet.
A miniszter úgy látja, a következő hónapokban 30 százalék fölé kúszhat az építőipari infláció, a legnagyobb mértékben pedig az anyagköltség fog emelkedni, mert az energiaköltségek nagyon gyorsan beépültek az alapanyagárakba. (A rekord gyenge forint sem előnyös az alapanyag-importnak - a szerk.) A dolgozókról sem szabad azonban megfeledkezni,
amíg a Lidl 500 ezer forintos bruttó fizetést, vagy annál magasabbat ad, az építőiparnak is meg kell ezt adnia

– mondta Nagy. Szerinte néhány ágazat akár teljesen leállhat, nem fogja elfogadni az építőipar például a 40-50 százalékos gipszkarton-áremelkedést.

A pedagógusoknak, orvosoknak lakásprogramot hirdetnének

Mivel a lakásépítéseknél is érződik a lassulás, Nagy új lakáspolitikát sürgetett. A kivetítőn megjelent Orbán Viktor kormányának évtizedekkel ezelőtti szlogenje, a „három gyerek, három szoba, négy kerék,” mint gazdaságstratégiai cél. A program része, hogy a pedagógusoknak, orvosoknak lakásprogramot hirdetnek, ezzel mérsékelve az elvándorlást. Ennek ellenére a következő években nem várható előrelépés: a miniszter szerint örülni kell annak, ha jövőre ötezer lakás épül, ha tízezer is összejön, akkor pedig „mindenki összecsapja a kezét”. Hosszú távon szeretnének visszaállni évente 25-30 ezer lakás építéséhez, de a következő években a kormány hivatalos becslése szerint is mindössze 5-10 ezer lakás épül.

Földbe fog állni a lakáshitelezés

Az ingatlanárak jövedelemarányosan is jelentősen növekedtek, Nagy külön kiemelte Debrecen környékét, Székesfehérvárt és Miskolcot. A lakástranzakciók száma a korábbi évek alatt van, amit az emelkedő kamatkörnyezetnek tulajdonított. „A nem támogatott lakáshitelek kamata a héten elérte a 10 százalékot. Földbe fog állni a lakáshitelezés” – vetíti előre a miniszter.

Nagy meggyőződése, hogy Németország recesszióba esik, és szerinte sok múlik azon, a visszaesés mennyire lesz mély és meddig tart.

Utolérjük Ausztriát, egyszer, valamikor

Magyarország Kelet-Közép-Európa építőipari nagyhatalma lehet a következő években – kezdte a beszédét Lázár János építési miniszter egy jóval optimistább felütéssel, mint előadótársai. Ha azonban Paks II. építése nem indul el a jövő évben, az nagyon rossz hír lesz a hazai építőiparnak. A miniszer az építőipar húzóerejének tekinti még a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, valamint az ipari parkok fejlesztését. Példaként említette a debreceni BMW-várost, az Iváncsa (akkumulátorgyártás), illetve a Zalaegerszeg környéki ipari parkokat.

Lázár korábban is előszeretettel példálózott Ausztriával, most azonban pozitív kontextusban említette nyugati szomszédunkat. „Ha a Lajtától nyugatra átmegyünk, érzékelhető az épített környezet különbsége. Ez a különbség csökkent az elmúlt 12 évben, de messze nem olyan mértékben, amennyire lehetett és kellett volna” – mondta a miniszter. Pozitív magyar példaként említette a Néprajzi Múzeumot, a Magyar Zene Házát, a Zeneakadémia épületét és a Miskolcot Kassával összekötő autópálya magyarországi szakaszát.

A jogászok és a humán értelmiség kora után Magyarországon is eljött az építők és a mérnökök ideje - véli Lázár. Ezért létrehozzák az állami beruházások egyeztető tanácsát, amelynek jövő év szeptember 30-áig ágazati koncepciós tervet kell letennie a kormány asztalára. (Ennek hét-nyolc szakmai szervezet lesz a tagja, köztük az ÉVOSZ.) Ez azt jelenti, hogy minden 2035-ig szükséges állami beruházást össze kell szedniük egy átlátható, nyomon követhető listába. Ezt a listát fogják évente felülvizsgálni. „A beruházási kerettörvény nem felülről érkező reform, hanem a szakmából érkezik” – mondta a miniszter, utalva arra, hogy korábban egyeztettek az építőipari szakemberekkel. A törvényjavaslatot októberben benyújtják, és decemberben fogadhatják el.

Az uniós forrásokkal jöhet a panelprogram

A miniszerek bőbeszédűek voltak az építőiparral kapcsolatban, de talán ennél is fontosabb, hogy az energiaválságra milyen válaszokat tudnak adni – vetette fel az előadások után Tibor Dávid, a Masterplast építőanyag-gyártó vállalat elnöke. Nagy Márton válaszában elmondta: tervei szerint a Széchenyi Kártya programon keresztül később már csak zöldberuházásokra lehet hitelt felvenni, tehát a hitelből épülő ingatlanoknak meg kell felelniük a szigorú energiahatékonysági előírásoknak.

„Egy jóval hatékonyabb, szervezettebb, „svábosabb” építőipart hoznak létre, amely a magyar szereplőkre, vállalatokra, építőanyag-gyártókra épül. Európa nyugati felében minden országnak egy patrióta építőipara van, tehát az, hogy legyen egy olyan magyar építőanyag-gyártó, amely regionális szinten is erős, nagyon fontos cél. Sajnos magyar tulajdonban kevés ilyen vállalat van – a Masterplast egy ilyen példa – de sok hazai gyártónak kell megerősödnie, és regionális, európai szinten is versenyképesnek lennie” – értékelte lapunknak az elhangzottakat Tibor Dávid, a Masterplast elnöke.

„Minden hitelfelvételnél, vállalati támogatásnál, beruházásnál kulcsszempont lesz az épületenergetika.

Anélkül, hogy az épületállományunkat leszigetelnénk, nincs versenyképes energetikai gazdaság, se építőipar.

A Masterplastnál nem aggódunk a következő két évvel kapcsolatban: a szigetelőanyag-gyártás a konjunktúra időszakát éli. Energetikai felújítások folyamatosan lesznek” – mondta Tibor.

A szakember szerint ha az uniós RepowerEU csomag Magyarország rendelkezésére áll, nagyon erős épületszigetelési programok euróalapú fedezetéhez juthat hozzá a kormány. „Az igazán erős programok uniós finanszírozással fognak beépülni a magyar költségvetésbe. Reméljük, már 2023 elejétől, attól függően, hozzájutunk-e az uniós forrásokhoz” – mondta.