Szükségszerű gettósodás Magyarországon?

Nyugat-Európa fővárosaiban, illetve a nagyobb településeken 70 százalék fölötti a bérlakások aránya, nálunk 7-8 százalék. Pedig a nemzetközi vizsgálatok arra figyelmeztetnek, hogy a húsz százaléknál kisebb bérlakásarány a házak pusztulásához, a terület gettósodásához vezet. Közeli és távoli szomszédaink mindenesetre óvatosabbak voltak, többségük nem engedte a kritikus határ alá süllyedni az állomány nagyságát.
Csernátony Csaba, 2005. május 31. kedd, 14:52
Fotó:

Szlovénia: hosszútávra gondolkodnak

Barbara Staric Strajnar, a szlovén Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tagozatvezetője elmondta: Szlovéniában 1991-ben változtatták meg a bérlakás rendszert. "14 évvel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy magánosítjuk a bérlakásokat. A magánosítás előtt a lakások 63 százaléka volt a háztartások saját tulajdonában, míg a bérlemények aránya 37 százalék volt" - mondta Strajnar asszony. A két évig tartó átalakulás befejeztével 1993-ban 12 százalék, a 2000-es adatok szerint pedig már csak 8 százalékos volt a bérelt lakások aránya a teljes lakáspiacon.

Az átalakulás egyik kulcsintézménye volt a Nemzeti Alapnak nevezett lakásügyi szervezetet, amelyet a 90-es évek elején hoztak létre. A funkciójában leginkább egy ingatlan alaphoz hasonlítható állami szervezet hosszú távú kölcsönöket nyújt magánembereknek, jogi személyeknek ingatlanprojektek lebonyolításával, valamint megtakarítással kapcsolatban. Az alap jelenleg 82 ezer szerződést kezel, amelyek 5 vagy 10 év futamidejűek, és különböző mértékben támogatja őket az állam.

A jelenlegi lakáspolitikai koncepciót 10 éves időtartamra dolgozták ki. A 2000-től 2009-ig tartó program legfontosabb eleme, hogy 2 millió lakosú Szlovéniában 10 év alatt 10 ezer lakóházat kell építeni, és ebből 5 ezernek bérlakásnak kell lennie. A program végrehajtásában a Nemzeti Alap az önkormányzatokkal közösen vesz részt, úgy, hogy társfinanszírozást biztosítanak a nem nyereségorientált bérlakások építéséhez.

"A Nemzeti Alap filozófiája szerint arra törekszik, hogy minél több, jó minőségű új lakást építsenek a jövőben" - mondta a szlovén miniszteri tisztségviselő. "Ugyanakkor azoknak, akik szociális okokból nem képesek kifizetni az új lakások bérleti díját, az alap négyzetméterenként 3,5 eurós lakhatási segélyt fizet, amelyhez még az állami támogatás is jár. Így a maximális támogatási összeg elérheti a teljes bérleti díj 80 százalékát".

Belgium: itt is szociális kérdés a bérlakás


 


Luc Stijnen, egy belga lakásfenntartó cég vezetője szerint a belgiumi bérlakás-rendszer fő feladata az, hogy lakást biztosítson az alacsony jövedelműek számára. "Ugyanakkor elsősorban a magas minőségi színvonalra kell koncentrálni, hiszen akár felével is csökkenthetők a lakás fenntartásának költségei a korszerűbb szigeteléssel, energiatakarékos berendezések használatával, és a napkollektorok alkalmazásával". Belgiumban a bérleti díjrendszer differenciált, 7000 ezer euró alatti éves jövedelem esetén 90 euró a havi bérleti díj, magasabb jövedelem esetén azonban többet kérnek.

Hollandia: ők a piacra esküsznek

Hubert van Eyk, a holland Lakásügyi, Területfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi lakásügyi igazgatója közölte: a bérlakások esetében is piacorientáltságra van szükség. Hollandiában 46 százalék a bérlakások aránya, amelyek közül a szociális bérlakásokat elsősorban építőszövetkezetek működtetik. "Ezek a szervezetek nem profitorientáltak, de nem is veszteségesek. Korábban erősebb volt a kormánytól való függőségük, ám mára ez enyhült, elsősorban annak köszönhetően, hogy gazdaságilag megerősödtek ezek a szövetkezetek" - mondja a szakember.

A szövetkezetek létrehoztak egy alapot, amely a hozzájárulásokból, illetve a pénzpiacokon befektetett pénzből finanszírozza az építkezéseket. Emellett létrehoztak egy szolidaritási alapot is, amelynek az a rendeltetése, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő szövetkezeteket kisegítse. Az állam szerepvállalása főként abban merül ki, hogy garanciát vállal, ha nem elegendő a forrás.

"A szövetkezetek önállóan nem spekulálhatnak a pénzükkel, csak a céljukat elősegítő gazdasági tevékenységet végezhetnek. Így például pénzügyi helyzetük megerősítése, illetve a meghatározott feladat minél jobb ellátása érdekében értékesítésre szánt öröklakásokat is építhetnek" - mondta a vezető, aki végezetül elmondta: az egyéni, vagy szociális bérleti támogatás hollandiai rendszere összesen egymillió háztartást, mintegy 2,3 millió főt érint (Hollandia 15 milliós ország), amire a kormány 1,5 milliárd eurót fordít évente.

HOZZÁSZÓLÁSOK