A 2019. évi 1,593 millió forintról tavaly 1,673 millió forintra, 5 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként a NAV – egyelőre nem teljeskörű – adatai alapján.

„A legdrágább megye tavaly Hajdú-Bihar lett 2,33 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Fejér, Békés és Tolna megye lépte át a kétmilliós szintet. 2020-ban már a lista végén álló Nógrád megye átlagára is egymillió forint felett volt. Tavaly a legjobban, 18 százalékkal Fejér megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként, míg csökkenést három megyében (Békés, Somogy és Zala) mutatnak a számok” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

QP | Quality Placement

 2020-ban legnagyobb mértékben, közel 13 százalékkal a kert-gyümölcsös kategória drágult. A szőlőterületek 7 százalékos áremelkedését az erdő-fásított, szántó- és gyepterületek egységesen 4-5 százalékos drágulása követte.

Kép: OTP Termőföld Értéktérkép 2021

Tovább csökkenő forgalom, folyamatosan emelkedő árak

A termőföld-piac – a 2019-es kisebb lassulás után – tavaly látványosan tovább szűkült. A megelőző évi 41 ezerről – azzal időarányosan – 2020-ban 37 ezerre, közel 10 százalékkal csökkent az adásvételek száma. Több mint egyharmados visszaeséssel Pest megye vezet ebben. A tranzakciószám három megyében nőtt, legnagyobb mértékben, 7 százalékkal Somogyban.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva szűk 8 százalékos a csökkenés 2020-ban. Mivel a tranzakciószám-csökkenés ennél is nagyobb, ez azt jelenti, hogy átlagosan nagyobb földterületek cseréltek gazdát, mint 2019-ben, amivel megszakadt az a hároméves trend, mely szerint egyre kisebb földeket adtak-vettek. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2020-ban összességében nagyjából 39 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.

Míg 2016-ban még hét megyében meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, mintegy 4,4 ezer hektárt ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2020-ban. A másik véglet Pest, Baranya és Komárom-Esztergom megyék, ahol ezer (sőt Pest megye esetében 200) hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföld-terület négy megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 35 százalékkal Somogyban. Baranya és Pest megyében viszont a 40%-ot eléri, illetve meghaladja a visszaesés.

Az országos forgalom bő 71 százalékát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 10 százalékkal csökkent tavaly a forgalom; a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 27,8 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2020-ban Az erdőterületek forgalma 9 százalékkal, a kert-gyümölcsös és szőlőterületek forgalma 3 százalékkal csökkent a 2019-es volumenhez képest. Egyedül a gyepterületek piaca bővült, 11 százalékkal.

Tíz éves távlatban látványos drágulás

A termőföld bő évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan közel háromszorosára növelte árát 2020-ra.

„A jelenleg a gazdaság minden szegmensét érintő koronavírus-járvány hatása a termőföld-piacon egyelőre nem egyértelmű. Míg ugyanis a vevők általános elbizonytalanodása és a szállodák, vendéglátóhelyek felvevőpiacának szűkülése kisebb keresletet feltételez, a mezőgazdaság várható általános erősödése élénkítheti a forgalmat. Az adásvételek számát és a termőföldek árszintjét is növelheti a 2021-es év elején életbe lépett, a fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is” – mutatott rá Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. A gazdálkodók attitűdje ráadásul hagyományosan hosszú távú, így nehéz az aktuálisan megmutatkozó hatásokat mérlegelni. A termőföld-piacra meghatározó hatást gyakorolhat majd a 2023-tól új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklus.

A teljes elemzés itt olvasható.