Sáhó Ákos online sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a haszonbérleti díjak is emelkedtek tavaly, a szántónál az éves átlagos hektáronkénti díj 75 003 forint volt, 4 százalékkal magasabb, mint egy éve. Hangsúlyozta, hogy csupán egy-két művelési ágban lassult a drágulás üteme.

Kitért arra is, hogy a január 1-jén életbe lépett, az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény hatására olyan mértékű földmozgás várható, amelyre az utóbbi harminc évben nem volt példa. A törvény mintegy 3-3,5 millió embert, több mint egymillió ingatlant és mintegy 2,4 millió hektárt érint. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló szabályozásban olyan ellentmondások vannak, amelyek nehezíthetik a területek konfliktusmentes és gyors tulajdonoscseréjét. Példaként említette egyebek mellett, ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor a törvény igazságügyi szakértői szakvélemény készítését teszi lehetővé, ugyanakkor a kormányrendelet értékbecslési szakvélemény lehetőségéről ír.

Továbbá a nyilvánosan elérhető igazságügyi szakértői lista 47 embert tartalmaz mindössze, az eljárások befejezésére kilencven nap áll rendelkezésre, miközben a megegyezések várható száma milliós nagyságrendű lesz.

Kitért arra is, hogy a törvény települési szintű értékbecslési ajánlat közzétételét írja elő művelési ágankénti bontásban, amely irányt adhat az ügyletek megkötéséhez, de a Nemzeti Földügyi Központ által közzétett lista járási szintű adatokat tartalmaz, ezen felül nem ismert az adatok mögötti adatbázis sem, ami sok kérdést vet fel.

Sáhó Ákos meglátása szerint a jogszabály leginkább a keresleti oldalt erősíti. Országos szinten az osztatlan területek felszámolásának dömpingje az idei termőföldpiaci árakban nem okoz majd extrémitásokat, éves szinten az emelkedő trend változatlan marad - mondta.

Szinte mindenhol 1,5 millió feletti átlagárak vannak

Kovács Norbert közgazdász, a Széchenyi István Egyetem docense kifejtette, hogy Észak-Magyarország kivételével minden régiót 1,5 millió forint feletti átlagárak jellemeztek. A legdrágább hektáronkénti átlagár Hajdú-Bihar megyében volt, 2,351 millió forinttal, a legalacsonyabb pedig Zala megyében, 1,194 millió forinttal.

A szántók hektáronkénti átlagára tavaly 9,8 százalékkal drágult és elérte az 1,891 millió forintot. Az árak minden régióban emelkedtek, de leginkább a Közép-Dunántúlon, 13 százalékkal.

Az erdő és a gyep hektáronkénti ára is emelkedett

A gyep hektáronkénti ára tavaly 1,436 millió forintra emelkedett, ez 8,2 százalékkal több, mint az előző évben. Ebben a művelési ágban Közép-Magyarországon volt a legmagasabb a hektáronkénti átlagár, 2,175 millió forint, a legalacsonyabb pedig a Dél-Alföldön, 1,206 millió forint.

Az erdőkért átlagosan 977 ezer forintos hektáronkénti árat fizettek, 9,8 százalékkal többet, mint egy éve. A legmagasabb átlagár, 1,172 millió forint Közép-Magyarországon volt, a legalacsonyabb pedig, 871 ezer forinttal Észak-Magyarországon.

Tavaly a fél hektárnál nagyobb, hektáronként tízmillió forintnál alacsonyabb áron gazdát cserélő, gyümölcsös művelési ágba sorolt földrészletek átlagára 2,385 millió forint volt. A legmagasabb átlagárat a közép-dunántúli régióban érték el, 3,171 millió forinttal, a legalacsonyabbat pedig Észak-Magyarországon, ahol átlagosan 2,063 millió forintot fizettek.

A szintén fél hektárnál magasabb területű, tízmillió forintos fajlagos ár alatt értékesített szőlő parcellák átlagosan 2,649 millió forintba kerültek. A legmagasabb, 2,903 millió forintos átlagárat a Dél-Dunántúlon érték el, a legalacsonyabbat, 1,568 millió forintot pedig az észak-alföldi régióban.
A szántók haszonbérleti díja a Dél-Alföldön volt a legdrágább, ott hektáronként 80 ezer forintot fizettek éves szinten, míg a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehetett bérelni, 62 465 forintért - zárta Kovács Norbert.