Kiderült, hol ugrott meg legjobban a szántóföldek ára - friss elemzés érkezett

Tavaly 7 százalékkal kevesebb tranzakció keretében 14 százalékkal kisebb termőföldterület cserélt gazdát, mint 2018-ban. Az árak emelkedése ugyanakkor továbbra is töretlen, a tavalyi 7 százalékos drágulással egy hektár átlagára két és félszer annyi, mint 2010-ben volt. A koronavírus-járvány földpiaci hatása még nem ismert, a hamarosan induló új uniós támogatási ciklus azonban negatív hatásokkal járhat - derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
Szepesi Anita, 2020. június 8. hétfő, 10:37
Fotó: Napi.hu

A 2018. évi 1,312 millió forintról tavaly 1,402 millió forintra, 7 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként a NAV - egyelőre nem teljes körű - adatai alapján. A legnagyobb mértékben (16 százalékkal) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében emelkedtek az árak. Békés és Csongrád megyékben is 10 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Négy megyében csökkent az ár, a legnagyobb mértékben (-12 százalék) Pest megyében.

A legdrágább megye tavaly immár hagyományosan Békés lett, elsőként átlépve a 2 millió forintos hektárárat (2,028 millió forint), emellett Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Csongrád megye haladja még meg a másfél milliós szintet.

Hol maradtak egymillió alatt a hektárárak?

2019-ben csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Zala és Heves. Tavaly a legjobban, 16 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként; csak a szántóföldeket vizsgálva viszont Nógrádé az elsőség, egy év alatt 14 százalékos drágulással - mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Művelési áganként vizsgálva 2019-ben legnagyobb mértékben, 7 százalék körül a kert-gyümölcsös és a szántóterületek drágultak. A gyep művelési ág 6 százalékát a szőlő-, valamint az erdő-fásított területek 2-3 százalékos árnövekedése követi.

Az árak nőttek, a forgalom csökkent

A termőföld-piac - a 2017-es látványos visszaesés, majd a 2018-as élénkülés után - tavaly érezhetően megtorpant. A megelőző évi 44 ezerről 2019-ben 41 ezerre, 7 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám csak négy megyében nőtt, legnagyobb mértékben, 22 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplénben. A másik végletet ugyancsak négy megye (Zala, Bács-Kiskun, Baranya és Somogy) adja, ahol 20 százalékkot meghaladta a forgalom visszaesése.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva 14 százalékos a csökkenés 2019-ben. Átlagosan tehát jóval kisebb földterületeket értékesítettek tavaly, ez már harmadik éve tartó folyamat. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2019-ben nagyjából 42,2 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel keretében.

Míg 2016-ban még hét megyében meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, mintegy 4,7 ezer hektárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2019-ben. A másik véglet Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megyék, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom.

Kevesebb szántó cserélt gazdát

Az eladott termőföldterület hat megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 39 százalékkal Vas megyében. Zala megyében viszont majdnem ugyanilyen mértékű, 40 százalékos volt a visszaesés.

Az országos forgalom 74 százalékát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 13 százalékkal csökkent tavaly a forgalom; a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 31,1 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete 2019-ben.

Ezt is meghaladó (egyenként 14-20 százalék közötti) az erdő-fásított, a szőlő- és gyepterületeknél mérhető visszaesés, míg a kert-gyümölcsös művelési ág forgalma 6 százalékkal csökkent.


Tíz éves távlatban még látványosabb a változás

A termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Az évtized végén érdemes megvizsgálni, hogy a termőföld-forgalom háromnegyedét adó szántóföldeknél hogyan változtak az árak 2010 és 2019 között.

Országosan 189 százalékos volt a drágulás mértéke (azaz közel megháromszorozódott az árszint). Nem meglepő, hogy a lista élén alföldi megyék állnak. A legnagyobb ütemű, 240 százalékos áremelkedés Bács-Kiskunban ment végbe, emellett Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben nőtt legalább háromszorosára az átlagár. A másik véglet 108 százalékkal Komárom-Esztergom megye.

HOZZÁSZÓLÁSOK