A NAPI Gazdaság cikke.

A 127 négyzetkilométer területű - egykori víztározó - Tisza-tó környéki tizennégy település legtöbbje már most is jelentős turisztikai központ, amelyek a regionális fejlesztési terv részeként kisebb-nagyobb állami támogatásban részesülnek. Közülük elsősorban is Tiszafüred, Poroszló, Abádszalók és Kisköre települések emelkednek ki, ahol éppen a fejlesztések hatására és az alacsony ingatlanárak miatt öt-hat éve a külföldiek mellett a hazai kisbefektetők is mind nagyobb számban vásároltak építési területet, nyaralót annak reményében, hogy értéke hosszabb távon a többszörösére emelkedik. Persze a várt ingatlanboom ideje még nem jött el, mint ahogy az eddigi fejlesztések üteme is csak kisebb léptékben haladt. Talán ez utóbbi, valamint az általános hazai üdülőterületi pangás is oka, hogy az elmúlt két évben a helyi forgalmazók alig éreztek mozgást az itteni ingatlanpiacon. A külföldi vevők - a korábban főleg német nyelvterületről érkezők - már jó néhány éve elmaradtak, így Soós Péter tiszafüredi ingatlanforgalmazó ügyvéd tapasztalata szerint a lassan ébredező piac elenyésző forgalmát tavaly és idén is elsősorban a Budapestről, Debrecenből, Nyíregyházáról, illetve a szomszédos négy megye nagyobb városaiból érkező tehetősebb vevők generálják. Érdeklődésüket és ingatlanvásárlási kedvüket pedig egyértelműen a vízi sportolás (vízisí, kismotoros hajózás, jet ski) lehetősége motiválja. A jó néhány éve itt tulajdont szerzett osztrákok és németek - főleg nyugdíjasok - ugyanis napjainkban inkább túl szeretnének adni itteni ingatlanjaikon, semmint újabb vevők érkeznének a piacra. A szakember úgy látja: ennek elsősorban a családon belüli generációváltás az oka. Az viszont, hogy a tóparti településeken élő helyiek közül sokan - többségében fiatalok - nem itt próbálnak otthont teremteni, a megélhetési gondokkal magyarázható. Kevés a térségben a munkalehetőség, így hiába a lakásépítési támogatás (szocpol) és az államilag támogatott hitellehetőség, a rendszeres jövedelem hiánya miatt csak igen kevesen tudnak élni vele. Ennek tudható be, hogy az említett településeken szinte minden ingatlanfajtából folyamatosan bőséges a kínálat.

A centrum kelendő

Tiszafüreden például csak beépíthető házhelyből van hiány, főleg a centrumban, s ha a kisvárosnak ezen a részén nagyritkán mégis akad egy-egy régi házas telekingatlan, viszonylag rövid időn belül gazdára talál. Áruk természetesen jóval magasabb, mint a külsőbb területeken: egy 700-800 négyzetméteres parcelláért akár 3-4 millió forintot is elkérnek. Jóval olcsóbban kínálják a külsőbb városrészek házhelyeit, e területeken akár már 1-1,5 millió forintért megszerezhető egy 800-1000 négyzetméteres, házépítésre alkalmas közműves építési telek. Van némi kereslet az 1920-1930-as években épült, félkomfortos-komfortos parasztházak iránt is, maximum 4,5-5 millió forintig, ám a hasonló, komfort nélküli lakóingatlanok csekély érdeklődést keltenek. Szintén eladhatatlanok a hatvanas-hetvenes években tető alá hozott, 80-100 négyzetméteres, egyszintes kockaházak és a nyolcvanas évekbeli, 120-150 négyzetméteres, tetőteres családi házak. Előbbiek ára helytől, állapottól függően 8-12, míg az utóbbiaké 10-15 millió forint között szóródik.

Olcsón újat

A kisvárosban folynak vállalkozói lakásfejlesztések is, melynek keretében többnyire 3-4 lakásos társasházak épülnek, 35-40-70 négyzetméteres lakásokkal. Mivel a kereslet irántuk - az említett fizetőképes kereslet hiánya miatt - igen csekély, négyzetméteráruk is viszonylag alacsony: 100-150 ezer forint között mozog. A használt társasházi lakások részpiacán szintén széles a kínálati paletta, vevő viszont annál kevesebb. A Húszöles úti, hatvanas években épített téglalakásokból éppúgy túlkínálat van, mint a Váci úti panellakásokból. Az előbbiek esetében a 48-56 négyzetméter közötti alapterületű otthonokért egyaránt 5,5- milliót, míg a 70 négyzetméteresekért 8-0 millió forint közötti árat kell a vevőknek letenni. Tiszafüreden számos tizenöt-húsz éve épült, többségében 90 négyzetméteres üdülőingatlan is eladósorban van. Amennyiben ezek komfortfokozatban és egyéb jellemzőikben megfelelnek a lakóingatlannal szemben támasztott követelményeknek, lakóházzá minősíthetők át, melynek eredményeként rövidebb-hosszabb idő után 7,5-2 millió forint közötti áron értékesíthetők. 

Poroszlói poroszkálás

A többi vízparti településen hasonlóak az ingatlanárak, ez igaz Poroszlóra is, amely Bornemisza Andrea, a Tiszató Ingatlan iroda tulajdonosa szerint árban is felzárkózott mára a többi településhez. Az üzletasszony némi mozdulást érez a keresleti oldalon, ám ennek intenzitása korántsem éri el az akár két-három évvel ezelőttit. Az árak megítélése szerint a tavalyi szinten állnak, ám sok esetben kénytelen az eladó engedni a sikeres értékesítés érdekében. Poroszlón egyébként szintén szűk a kínálat építési parcellából, ami a négyzetméterárakban is tükröződik. A centrumban 3000-4000 forint között van, míg a külső területeken már 1000-2000 forintért is megszerezhető egy-egy házhely négyzetmétere. A településen - éppen a telekhiányra való tekintettel - az önkormányzat is parcellázott: közel 50, átlagosan 750 négyzetméteres, családi ház építésére alkalmas telket alakított ki, amelyeket 1250 forintos négyzetméteráron kínál az építkezni szándékozóknak. Az elmúlt század elején épült parasztházakból itt is van bőven a piacon, ám többségükben nincs fürdőszoba. Áruk 3-5 millió, míg a fél évszázada épült vályog és vályogtégla családi házaké 5-6 millió forint között mozog. A hetvenes-nyolcvanas évekbeli, többségében összkomfortos, tégla és szilikát (úgynevezett gázbeton blokk), zömében felújításra szoruló házingatlanok ára 6-8 millió forint között van, ám ezeket alig veszik - árukat túl magasnak ítélik a vevők, és inkább a házépítés mellett döntenek. Üdülőből szintén bőséges a kínálat, mivel a korábbi, túlnyomórészt idős tulajdonosok már nemigen tudják fenntartani őket. A kínálatban sok a 80-100 négyzetméteres ikernyaraló, áruk a hozzájuk tartozó telektől, az épület minőségétől függően 9-20 millió forint között szóródik, irántuk azonban nincs érdeklődés.
QP | Quality Placement