A statisztikákat átnézve már összeszedtünk tíz érdekes adatot, a nem lakott lakások kapcsán pedig a következő tíz, talán nem közismert tényt gyűjtöttük össze:

  • 2011-ben a lakásállomány 11 százaléka tartozott a nem lakott, vagyis a más célra használt, idényszerűen lakott, illetve üresen álló lakások körébe. 2001-ben ez az arány még 9 százalék volt. Mindez azt jelenti, hogy 374 ezerről 478 ezerre nőtt a nem lakott lakások száma.
  • A közel félmillió nem lakott lakásból 69 ezret idényszerűen vagy másodlagosan lakásként használnak, 26,6 ezret más célra (például iroda, orvosi rendelő, műhely) használnak, 383 ezer (80 százalék) viszont üres. A más célra használt nem lakott lakások fele, az üresek ötöde Budapesten volt.
  • A népesség fogyása, a kistelepülések lakosságának elöregedése, a hátrányos, munkanélküliség sújtotta térségekből történő elköltözés, a nagyvárosi lakásokban működő irodák, üzleti vállalkozások és a csak idényszerűen, például üdülésre használt lakások számának gyarapodása mind a nem lakott lakások számát növeli.
  • A nem lakott lakások aránya a lakásállomány egészéhez viszonyítva az 500 fő alatti településeken volt a legmagasabb: meghaladta a 23 százalékot.
  • A három Balaton-parti megyében kiemelkedően magas a nem lakott lakások idényszerű vagy másodlagos hasznosítása: Zala megyében 26, Veszprém megyében 27, Somogy megyében 29 százalékukat lakják legalább időlegesen. Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont a nem lakott lakások több mint kilenctizede egyáltalán nem hasznosul.
  • Az előző népszámlálás óta a nem lakott lakások száma országosan 28 százalékkal nőtt, de ennek mértéke megyénként eltér: míg Budapesten 40, Zala megyében 37 százalékkal, addig Bács-Kiskun megyében mindössze 4 százalékkal gyarapodott számuk.
  • Az ország nem lakott lakásainak legnagyobb része, több mint egyharmada 1946 előtt, további 15 százalékuk 1946-1960 között épült. A nem lakott lakások között több az 50 évnél régebben épült és az új építésű, az 1961-2000 között épült lakások viszont inkább a lakottak közé tartoznak.
  • A nem lakott lakások közel fele kétszobás, ötöde egy-, közel negyede pedig háromszobás. A hatszobásnál is nagyobbak aránya nem éri el a másfél százalékot, de Budapesten ebből a típusból így is több mint másfélezret nem használtak lakás céljára.
  • Az alföldi megyék többségében (Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés) a nem lakott lakások több mint fele vályogból épült. A vályogfalú lakások közül az alapozás nélkül épített, üresen álló lakások (közel 40 ezer lakás) minőségromlás miatti újra hasznosíthatósága kétséges.
  • 2011 októberében az országban az összes panellakás 5 százaléka lakó nélkül volt. A nem lakott lakásokon belül Budapesten és Fejér megyében volt a legtöbb panellakás, részesedésük itt a 10 százalékot is meghaladta.

QP | Quality Placement