Ellentmondásos jövő vár a turisztikai szektorra

Akár 10 százalékot meghaladó mértékben is nőhet idén a turisztikai szektor árbevétele, és ebben jelentős szerep jut a hazai kereslet növekedésének - állítja a BDO Magyarország tanácsadó cég. A következő években azonban mind a működési, mind a felújítási költségek emelkedése komoly kihívást jelent majd az ágazatnak.
Szepesi Anita, 2019. szeptember 23. hétfő, 07:27
Fotó: Getty Images

Miközben az eurózóna növekedésének lassuló üteme negatívan hat a külföldi beutazások alakulására, számos belföldi tényező, így a GDP 5 százalékot közelítő növekedése, a jövedelmek 10 százalékot meghaladó emelkedése és a SZÉP-Kártya felhasználásának idei felfutása is jelentős mértékben erősítette a belföldi keresletet.

A következő évek teljesítményére további kedvező hatást gyakorol majd, hogy 2020 januárjától a kereskedelmi szálláshelyek szobaértékesítésének áfakulcsa a jelenlegi 18 százalékról 5 százalékra csökken. Azonban a feltételek kedvező alakulása mellett is kérdéses, hogy a volumen- és árnövekedés képes-e ellensúlyozni a működési (bár, energia, árubeszerzés) és felújítási költségek várható megugrását -  veti fel az elemzésben Németh Richárd, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan üzletágának ügyvezető partnere.

Jelentős béremelésre lesz szükség

A működési költségek szintjét leginkább a bérek alakulása emelheti: piaci becslések szerint a szektorban jelentős, akár további 30-40 százalékos béremelésre van szükség a következő években. Ugyanakkor az energia és az általános üzemeltetési költségek is az inflációt meghaladó mértékben emelkedhetnek. Emellett a korábbi évek/évtizedek elhalasztott beruházásait, felújításait, eszközpótlásait, állagmegóvásait is el kell végezni. A tőkebefektetések és eszközpótlások mértéke egy átlagos állapotú szálloda esetében elérheti a teljes árbevétel 3-5 százalékát.

Mindezek miatt a BDO Magyarország arra számít, hogy miközben a bruttó üzemi eredmény növekszik majd, az ez alatti eredménysorokban (EBITDA szinten) csökkenést tapasztalhatunk majd a következő néhány év során.

Mind tavaly, mind idén számottevő beruházások zajlottak a szállodai és turisztikai szolgáltatások, fürdők és attrakcióberuházások piacán, a fejlesztésekhez a Kisfaludy Szállásfejlesztési Program támogatásai is érezhetően hozzájárultak. Jelenleg 15-20 nagyobb szállodaprojekt zajlik a fővárosban, és többtucatnyi vidéken. Ugyanakkor látszanak a fejlesztői piac lassulásának egyértelmű jelei is. A beruházási-kivitelezési költségek dinamikusan növekednek, a kivitelezői kapacitások sok esetben túlzóan drágák, előre nem tervezhetők vagy éppen elérhetetlenek.

Vidéken nem lehet megtérülési elvárásokról beszélni

Az értékelői konszenzus szerint a budapesti szállodák esetében a megtérülési ráta 7-8 százalék között alakul, de a mértéke erősen függ olyan tényezőktől, mint helyszín, minőség, nemzetközi vs. hazai üzemeltetés, franchise és egyéb feltételek. Eközben vidéken, ahol a projektek jelentős részben támogatásokkal valósulnak meg (Balaton, vidéki nagyobb és közepes méretű városok) nem lehet egyértelmű befektetői megtérülési elvárásokról, hozamokról beszélni.

A turisztikai ágazat a magyar GDP meghatározó részesedéssel bíró szektora, a 2018-as KSH szatellit számlák alapján az ágazat közvetlenül 6,8 százalékkal, közvetett hatásokat (beszállítók és multiplikátor hatások) is számítva 10,7 százalékkal járult hozzá a GDP-hez. A turizmus szektor a teljes foglalkoztatottság 10 százalékáért felel, a közvetett hatásokat figyelembe véve pedig ez az érték meghaladja a 13,2 százalékot is.

HOZZÁSZÓLÁSOK