Így a használatba vett lakások száma egy, az új építési engedélyeké 8 százalékkal maradt el 2005 első negyedévénél. A befejezett lakások szerkezete viszont kissé módosult az első negyedévben: visszaesett a vállalkozói lakásépítés, s ezzel együtt a többszintes, többlakásos és lakóparki építkezések, valamint az eladásra épített lakások száma és aránya. Ez a csökkenés elsősorban a fővárosban következett be (Budapesten 23-28 százalékos visszaesés a különböző lakástípusokban), és hatással volt részben a budapesti lakásépítés egészének csökkenésére, részben az építések országos szerkezetének változására. A múlt év hasonló időszakához képest Budapesten 24 százalékkal kevesebb lakás kapott használatbavételi engedélyt. Országos átlagban 3 százalékkal kevesebb új lakást építtettek gazdasági vállalkozások, és 4 százalékkal kevesebbet értékesítés céljából. Ugyanilyen arányban nőtt a természetes személyek által, illetve saját használatra épített lakások száma. Az új többszintes, többlakásos és lakóparki építkezés 5 százalékkal visszaesett, miközben ennyivel nőtt a családi házas építkezések száma. A lakások átlagos alapterülete két négyzetméterrel lett nagyobb, 89 négyzetméterre nőtt. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma területileg szélsőségesen alakult: 2005 első negyedévéhez képest bővült néhány dunántúli megyében és Pest megyében, Somogyban több mint háromszorosára. Az ország keleti felében mindenütt csökkent, mindhárom régió átlagában 24-26 százalékkal. A legjelentősebb visszaesések mégis a Dunántúlra jellemzőek: Komárom-Esztergom, Veszprém és Zala megyékben 2006 első negyedében fele annyi új engedélyt sem adtak ki, mint egy évvel korábban. A befejezett lakásépítésekhez hasonlóan az új építési engedélyek is a három- és többlakásos új épületek visszaszorulását tükrözik ebben az időszakban.
QP | Quality Placement