Újra zsugorodnak a budapesti lakások

Bár a beruházók és a közvetítők állítása szerint csökken a garzonok iránti kereslet a fővárosi újlakás-piacon, a hivatalos statisztika mást mutat: a idén zsugorodott az új otthonok átlagos alapterülete Budapesten részben azért, mert több egyszobás lakást adtak át.
NAPI Online, 2007. november 10. szombat, 09:00

Budapesten 2007. I-III. negyedévében 6200 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt a szakhatóságok, 30 százalékkal többre, mint tavaly ilyenkor - derül ki a KSH adataiból. Az építésügyi szakhatóságok 8 ezer új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami az egy évvel korábbihoz képest 8,5 százalékos növekedést jelent. Összehasonlításul: az Otthon Centrum (OC) elemzőjének becslése szerint a már átadott, de még vevőre váró lakások száma 1300-1400 körül stagnál.

Fordulatra fordulat

A fővárosban tavaly fordulat történt, a korábbi évek csökkenése után nőtt az átadott lakások átlagos alapterülete, amit a fejlesztők és ingatlanközvetítők azzal magyaráztak, hogy mérséklődött a kereslet a garzonok iránt, és inkább a másfél, egy plusz két félszobás otthonok felé fordultak a vevők. Az idén viszont úgy tűnik, ismét zsugorodik az átlagos alapterület: az első háromnegyedévi adatok 64,2 négyzetméterről szóltak, az egy évvel korábbi 69,4 után. (Ahogyan tavaly is történt, az év végére a mutató még feljebb kúszhat - az első negyedben még csak 61,6 négyzetméterről szólt a statisztikai jelentés.)


A 2006-os átlag 66,9 négyzetméter volt, ami a 2005-öst 4,6 négyzetméterrel múlta felül. Ezt megelőzően folyamatos csökkenést mutatott a statisztika: 1998 még 100 négyzetméter felett volt az átlag. Utóbbi felülmúlta az országos átlagot, ám az ezredforduló óta fordított a helyzet, köszönhetően a községekben épülő családi házaknak.

Több garzon, több kétszobás

A legtöbb lakás az idén két szobával épült, részesedésük 45 százalékot tett ki, 7 százalékponttal többet, mint egy évvel korábban. Az egyszobás lakások aránya ennél szerényebb mértékben (3 százalékponttal) 16 százalékra emelkedett. A lakások szobaszám szerinti összetételével magyarázható, hogy csökkent az átlagos alapterület.
Ezek a folyamatok a 60 négyzetméter alatti lakások arányának növekedésében is tetten érhetők. Az ebbe a kategóriába tartozó otthonok súlya a fővárosi lakásépítéseken belül 55 százalék alatti szintről 62 százalék fölé nőtt, míg a száz négyzetméter felettiek aránya 14,6 százalékról 10 százalék közelébe csökkent.
Az építtetők szerényebb alapterületen a lehető legtöbb lakóhelyiséget igyekeznek kialakítani: egy 53 négyzetméteres, 1 plusz 2 félszobás lakás a "mindent vivő" kategóriát jelenti - vélekedett nemrégiben az OC elemzője.

Túlsúlyban a cégek

A lakások döntő hányada, 86 százaléka értékesítésre, míg 14 százaléka saját használatra készült, szemben a tavalyi 78, illetve 21 százalékos részesedéssel. Az építési forma átrendeződését mutatja, hogy a többszintes, többlakásos épületben lévő lakások aránya a tavalyi 58-ról 76 százalékra emelkedett, ugyanakkor a lakóparkban épülteké 22-ről, 11 százalékra, a családiházas formában készülteké pedig 17-ről 11 százalékra mérséklődött. A vállalkozások megbízásából épült lakások aránya tovább növekedett, meghaladta a 82 százalékot, a természetes személyek megbízásából a lakásoknak 16 százaléka létesült, 9,1 százalékponttal kisebb hányada, mint tavaly ilyenkor.

HOZZÁSZÓLÁSOK