Egy átlagos magyar háztartás, a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fordítja fűtésre és hűtésre, ami rendkívül magas a hazai klíma figyelembevételével. A magyar háztartások kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok, amelyeknek a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelésük, mint a mi otthonainknak, így fűtésszámlájuk mintegy 35 százalékkal alacsonyabb egy átlagos magyar család kiadásainál. 

Az Európai Unió átlagához viszonyítva, a régió épületei 25 százalékkal több energiát használnak fel négyzetméterenként amiatt, mert nincsenek megfelelően szigetelve. A magyar háztartások többsége gázzal fűt, ami a 2008-as földgáz árakat figyelembe véve egy átlagos család esetében eléri a 170.000 -180.000 Ft-ot éves viszonylatban, ami tetemes összeg.


Az energiaszámla csökkenthető takarékosabb kazánok alkalmazásával, vagy dupla üvegű nyílászárókkal, de a legolcsóbb és legnagyobb megtérülést biztosító megoldás mégis a falak és a tető szigetelése. A hőszigetelés célja, műszaki értelemben nem más, mint az épületek és az épületszerkezetek hővédelme, vagyis mérsékelni kell a téli hőveszteséget, és a nyári felmelegedést, azaz a hőterhelés miatt szükséges hűtés mértékét.


Mivel a házak energiahatékonysága legnagyobb mértékben, a szigeteléstől függ, szükség van olyan kezdeményezésekre és felvilágosító programokra, mint például a Knauf Insulation Kft. által útnak indított A+ Hőszigetelés kampány, amely a jogszabállyal összhangban már a tervezési szakaszban ingatlanjaik energiahatékonyságát szolgáló fejlesztések megvalósítására ösztönzi a lakosságot.

Megfelelő kivitelezés mellett, a szigetelés élettartama 30 év, a befektetés ára jellemzően 2-4 év alatt térül meg. Az Európai Unióban az épületek szigetelésének javításával az éves CO2 kibocsátás 460 millió tonnával, azaz Magyarország éves CO2 kibocsátásának mintegy hatszorosával lenne csökkenthető, emellett pedig csökkenne a nagyvárosokat súlytó szmog kialakulásának kockázata is.