Tulajdonosi, befektetői szemmel a termőföld a többi befektetési lehetőséghez képest kevésbé likvid, a piacán kisebb a forgalom. A tulajdonosok azonban biztonságban érezhetik magukat, és türelmes befektetőként értékes hozamra tehetnek szert. Európai viszonylatban olcsó és jó minőségű termőföld áll rendelkezésre Magyarországon - foglalja össze a hazai földpiac helyzetét az FHB termőföldárindexe.


Az EU termőföld áraival összehasonlítva a magyar termőföld ára az FHB Index által vizsgált időszakban folyamatosan alacsonyabb, amit az elemzés a gazdaságok társaságok tulajdonát korlátozó szabályokkal, az osztatlan közös tulajdoni szerkezet magas arányával, az intenzívebb gazdálkodást igénylő művelési ágak viszonylag alacsony arányával, valamint a külföldiek földvásárlására vonatkozó korlátozásokkal magyaráz.

 

A termőföld áralakulása igen stabil, egyéb befektetési lehetőségekhez képest a kilengéseknek kevésbé kitett, az elérhető hozam pedig jelentős, hiszen a részvényekhez, lakásokhoz viszonyítva az ingatlan értékének emelkedésén felül a befektetésből eredő pénzáramlás további jelentős részét adja még a hozamnak. A földalapú támogatás az érték 5-10 százalékát biztosíthatja egy év során, és még ezen felül jövedelmezhet a hasznosítás. Ugyanakkor a hazai, de nem agrár befektetők egy része számára hagyományosan problémásnak tűnik a műveltetés biztosítása. 
 

A termőföld átlagára 1 hektárra vetítve 2010-közepén Magyarországon 472 ezer forint volt, ám a művelési ágak között akár két és félszeres lehet a különbség. A legnagyobb arányt kitevő szántó átlagára esik legközelebb az átlaghoz, hektáronként 576 ezer forint, legolcsóbb a gyep és a nádas, míg a szőlő és a kert besorolású termőföld a legdrágább fajlagosan.

Jelentős az átlagtól való eltérés régiónként, a szántókat vizsgálva 2009-ben az észak-magyarországi régió volt a legolcsóbb, ahol az átlagos hektáronkénti ár alig fele akkora volt, mint a legdrágább, közép-magyarországi régióban.