Vége a türelemnek, jön az újabb csődhullám

Az utóbbi három-négy évben megnyílt szállodák mindegyike komoly anyagi nehézséggel küzdhet a 20-25 százalékkal csökkenő árbevétel miatt, vagyis a szállodai csődhullám, illetve ennek a veszélye számos szállodát érinthet - mondta a Napinak Galla Gábor, a Tourconsult Kft. ügyvezető igazgatója.
Szepesi Anita, 2010. augusztus 27. péntek, 08:36
Fotó:

A napi Gazdaság pénteki számának cikke

Az olcsó hitel idején túlfinanszírozott (15-20 százalékos önerővel felépült) hoteleknek a profi üzemeltetéssel elérhető hatékonyságnövelés, de elsősorban a tulajdonos más üzleteiből származó tőkebevonás lehet a kiút - mondja a szakember. Hozzáteszi, elfogadott szállodaipari nézet szerint egy hotelt hosszú távon csak a harmadik tulajdonosa képes működtetni, mert az az első, aki felépítette, csődbe megy, a második a finanszírozó bank, amelyik minél előbb igyekszik megszabadulni a számára kellemetlen tehertől, majd a harmadikként megjelenő új befektető, profi üzemeltetővel képes kihozni a maximumot a jutányosan megszerzett szállodából.

Galla szerint a bajban lévők helyzetét a túlfinanszírozás - az egészséges hitel-önerő arány 60-40 százalék - mellett más tényezők is nehezítették; a csökkenő vendégszám miatt kialakult árverseny, a forint árfolyamának gyengülése, amely az euróban felvett hitelek visszafizetését drágítja, a szakmai hozzáértés hiánya és a piaci bevezetés idejének rövidsége. Ráadásul ezek a szállodák nagyon drágán épültek. A bedőlt hotelek kilátásai sem túl rózsásak, mert egyelőre nagy a különbség az érdeklődő vevők és az eladók árelvárásai között - mutat rá Galla, aki az értékek közeledését 2011-2012-re várja. Hozzátette, az új projektek lelassulása mind a bankoknak, mind a fejlesztőknek létérdekük, mert a jelenlegi piacon egy-két jól felépített projekttől eltekintve életveszélyes vállalkozás a szállodanyitás.

Gomola Marius, a Horwath HTL Hungary & Russia ügyvezető igazgatója a csődhullám okai között szintén kiemelte a túlfinanszírozást. A szakember szerint van olyan hotel, amelyik 120-130 százalékon finanszírozott a jelenlegi értékeket figyelembe véve. Arra is rámutatott, hogy a vendégek elmaradása az elavult turisztikai infrastruktúra, az elmaradt városfejlesztés, a gyenge, versenyképtelen városmarketing és az unalmas városimázs eredménye is.

A régió látványos gazdasági fellendülésében Magyarország gyengén szerepelt, így a turisták száma már a válságot megelőzően kevésbé dinamikusan nőtt az ideálisnál. Mindez azzal párosult, hogy a hotelfejlesztési boomban döntően az idegenforgalomhoz nem értő vállalkozók vettek részt. A válság kitörésekor a bankok jó egy évig türelemmel viselték a partnerek törlesztési nehézségeit, de ez leginkább annak köszönhető, hogy az anyabankok a hazai soraikat rendezték. Idén azonban vége a türelemnek - hangsúlyozza Gomola, vagyis a már bedőlt hoteleken kívül megindulhat a tulajdoncserével járó hullám.

A szakemberek helyett vállalkozók által üzemeltetett hotelek ráadásul nem működnek hatékonyan, nem produkálják saját kategóriájukon belül sem az elvárt minőséget, ez szintén a bukás egyik oka. Úgy véli, a megoldás csak az előremenekülés lehet, a banki türelem, csökkentett törlesztés mellett a tulajdonosoknak - ha meg akarják tartani a szállodát - el kell fogadniuk, hogy akár évekig tulajdonképpen a banki törlesztést végzik, annak érdekében, hogy a jövőben realizálhassák beruházásaik és munkájuk értékét.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Meeting Budapest, 2010.08.31 07:37

KONGRESSZUSI TURIZMUS AZ EGYIK JÓ MEGOLDÁS

A fenti cikkhez szeretnék hozzászólni, amelyben Galla Gábor és Gomola Marius beszél a közelgő szállodai csődhullámokról. Ennek okául a rossz finanszírozást említik. Sajnos nem beszélnek elég határozottan arról, hogy van egy másik oka is, a lehető csődhullámnak, ez pedig a TEHETSÉGTELEN TURISZTIKAI VEZETÉS az elmúlt 20 évben. Ezt nyugodtan kijelenthetem, kijelentő vagy felkiáltó módban, mert mint 8 évig a MaReSz elnöke és az OIB tagja végig nézhettem és végig „ordibálhattam” ezeknek a vezetéseknek munkálkodásait. Stratégiákban, szólamokban mindig ott szerepelt a fontos célkitűzések és prioritások között a kongresszusi turizmus, de a végrehajtás szintjén egyre lejjebb jutottunk. Meg kell nézni a valós nemzetközi statisztikákat.

1996 óta nem volt egyetlen egy olyan miniszterelnöke az országnak, aki nem tett esküt arra, hogy az Ő ciklusában elkezdi egy több ezer főt befogadó nemzetközi mércével is elfogadható, kongresszusi központ építését. Mint tudjuk az eredményt, egyik sem tartotta meg az esküjét, mert a mai napig nincs ilyen létesítmény.
2007-től nagyon közel álltunk hozzá, mert egy éven keresztül úgy tűnt, hogy „jó magyar”
szokás szerint nemhogy egy, kettő is épül egyszerre. Az állam meg akarta építeni a „Tüskecsarnokot” (mert nagyon szúrta a fenekét a 12 éve ott álló 10 milliárdot már felemésztő és azóta is ott rothadó beruházás), de ezt is megakadályozták az egyetemi vezetők, „dögöljön meg a szomszéd tehene” felkiáltással!
Ugyan akkor már az építési engedélyért küzdött a SYMA Sport és Rendezvényközpont
amit a még mindig nem teljesen tisztázott érdekek megakadályoztak. Másfél év kellett
ahhoz, hogy jogerős építési engedélyt kapjon egy magán beruházás. Magán beruházás,
az állam és a város helyett. Hiszen normális országokban ezeket a beruházásokat a városok, a kereskedelmi kamarák és az állam finanszírozza, hiszen nagyon nehezen megtérülő beruházás, viszont az államnak az adóbevételekből 3 – 4 év alatt busásan megtérül. Szóval azt gondolta egy beruházó, hogy az állam helyet, állami telken felépíti az első 4.300 férőhelyes teljesen a nemzetkőzi előírásoknak megfelelő Kongresszusi Központot.
Ehhez kért némi EU-s hitelt. Nagyon rendesen meg is kapta, (950 millió forint) amit szeptemberben fog elveszíteni, ha addig nem kezdődik meg az építkezés.
Amikor az építési engedélyt beadták, megvolt a hitelhez szükséges banki ajánlat is, de a másfél éves „szarakodás” elvitte a világot egy gazdasági válsághoz, amikor is hiába volt építési engedél, az építéshez szükséges bank kölcsönt vissza vonta a bank.
Ekkor jött az állami segítség, hogy mivel „az okos állami vezetés” már többször felismerte,
hogy a turizmust a legjobban a hivatásturizmus javítása tudná segíteni, a saját bankjával
majd segít. A SYMA minden papírt beadott több mint egy évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bankhoz, de normális ajánlatig nem sikerült elvergődni az elmúlt egy évben. Persze nem hibáztatom őket, hiszen közben volt egy kormány váltás, ami tudjuk ebben az országban mindig több mint „rendszerváltás”.

A lényeg mégis csak az, hogy egy 5.000 fős kongresszusi központ felépítésével az
átadástól számított 3 éven belül 100 – 150.000 új vendégéjszakával növekedne a szállodafoglaltság. (Ráadásul ezek 4 – 5 csillagos kategóriát vesznek igénybe.)
A nyitástól számított 5 – 6 évvel, ha megfelelően működő Kongresszusi Iroda is csatlakozik a marketing munkához ez a szám akár 200 – 250.000 vendégéjszaka is
lehet. Ezek új vendégek, nem a „torta” további szeletelése. Végig kellene azt is gondolni, amivel nagyon sok tanulmány foglalkozott már, hogy ezeknek a kongresszusoknak milyen
adó bevétel generálása van, ha csak a szállodai többletbevételekből egy év alatt másfél milliárd új adóbevétel keletkezne!!!


Azért reagálok ilyen élesen egy tulajdonképpen más indíttatású cikkre, mert néhány éve úgy érzem magamat, ahogyan Semmelweis Ignác érezhette magát, amikor beleörült abba,
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html