Visszamenőleg is megsarcolhatók az új lakások tulajdonosai?

Tiszavirág életű lehet az első új lakás vásárlásának illetékmentességét korlátozó állásfoglalás, a PM ugyanis nem ért egyet azzal. A NAPI Gazdaság cikke.
Bakonyi Attila, Böröcz Petra, 2005. június 7. kedd, 07:38
Fotó:

Noha tavaly év végén született a Legfelsőbb Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumának közös véleménye az új lakás megszerzésével kapcsolatos illetékkedvezmény korlátozásáról, arról az illetékhivatalok nagy része egyelőre nem szerzett tudomást, így nem is alkalmazza azt.

A kollégiumi állásfoglalás szerint csak abban az esetben érvényesíthető az illetékkedvezmény, illetve az illetékmentesség új lakások megvásárlásakor (15 millió forintos értékhatárig), ha az adásvételi szerződés megkötésekor már kiadták a használatba vételi engedélyt. A kis értékű új lakások többségére azonban még ezelőtt kötnek szerződést: sokszor az építkezés sem indul meg vagy a többütemű beruházásoknál az utolsó ütem elkészülte előtt kötik meg a szerződéseket.

Horváth Gyula, a Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa szerint így leginkább az alacsonyabb árkategóriában első lakásukat megvásárló tulajdonosokat sújthatja az új jogértelmezés. (Az illetéktörvény szerint 4 millió forintig 2, ezt követően 6 százalékos illetéket kell fizetni, egy 14 millió forintos lakás esetében tehát 680 ezer forintos pluszkiadást jelenthet az értelmezés - emlékeztetett a Népszava.) A még szerkezetkész állapot előtti szerződéskötéskor pedig 10 százalékos illetékkel, vagyis 1,4 millió forinttal terhelnék a vásárlókat.

A kollégiumi jogértelmezés híre újdonságként érte mind a lapunk által megkérdezett illetékhivatalokat, mind a Pénzügyminisztériumot (PM), ahol elmondták: nem értenek egyet az illetékkedvezmény korlátozásával, illetve a szóban forgó kollégiumi állásfoglalással. Mindaddig új lakásnak minősül ugyanis egy lakáscélú ingatlan, amíg a jogerős használatba vételi engedélyt követő első értékesítésre sor nem kerül, vagyis az engedély kiadását megelőző összes értékesítés illetékmentesen történik - mondta lapunknak Kőszegi Márk, a tárca munkatársa. Kőszegi felhívta a figyelmet arra, hogy a kollégiumi állásfoglalás nem kötelező erejű. A PM álláspontja pedig kulcsfontosságú lehet az ügyben, mivel mint azt az egyik illetékhivataltól megtudtuk, az eljárási kérdésekben a minisztérium utasításai az irányadók.

Horváth Gyula szerint egyébként a törvény szövegéből sem vezethető le ez a fajta jogértelmezés. Az ugyanis nem azt mondja, hogy csak abban az esetben illetékmentes az értékesítés, ha az a használatba vételi engedély kiadását követően történt, hanem hogy a kiadást követő első értékesítésig él a mentesség. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az új állásfoglalás alkalmazása esetén a jogszabály nem érné el célját - a lakásállomány bővítése az otthonteremtés segítése -, mivel a pluszteher jelentős tétel a vásárlók számára.

Bár a kollégiumi állásfoglalás nem kötelező érvényű, a bírósági gyakorlatban jellemzően átveszik a testület véleményét. Horváth szerint a Fővárosi Illetékhivatal eddig nem alkalmazta ezt a jogértelmezést, erre azonban komoly esély van, ha átemelik azt a bírósági gyakorlatba. A szakértő kiemelte továbbá, hogy a korlátozást elviekben egy évre visszamenőleg is alkalmazhatják - hatálytalaníthatják a kiadott határozatokat -, de nem valószínű, hogy élnek majd e lehetőséggel. A korlátozás kijátszása a szerződéskötés ütemezésével is csak elvileg lehetséges: előszerződést ugyan lehet kötni, de arra nem lehet hitelt felvenni, az érintett lakásvásárlók jelentős része viszont nem képes pusztán önerőből fizetni.

Az elmúlt két évben a lakóingatlan-fejlesztések mintegy 70 százalékkal csökkentek, az illetékmentességgel kapcsolatos bizonytalanság pedig még rosszabbá teheti a szektor helyzetét - vélekedett Pfandler Katalin, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnökségi tagja. A problémát tovább tetézheti, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a fejlesztők általában csak akkor kapnak hitelt az építésekhez, ha az ingatlanok előértékesítése legalább 20-25 százalékos. Illetékmentesség nélkül pedig a lakásokat vélhetően nem vásárolják meg előre új tulajdonosaik, így a fejlesztők nem juthatnak pénzhez. A piac bizonytalanságát enyhítheti - igaz, vélhetően csupán 2006-tól - az esetleges áfacsökkentés. Pfandler szerint annak mértékével a fejlesztők is mérsékelnék áraikat.

HOZZÁSZÓLÁSOK