Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az ingatlanpiac élénkülése nyomán beindult építkezési dömping egyre több jogvitával is jár. A szomszédok gyakran szót emelnek, a zavaró hang-, zaj- és más hatások, esetleg káros anyag kibocsátás miatt. A vita rendszerint hamar jogi útra terelődik. A szomszédok eleinte birtokvédelmi eljárást indítanak a jegyző előtt, valamint az építésügyi hatóságoknál is megpróbálják megakadályozni az építkezést, végül az ügy többnyire a bíróság elé kerül.

A jogszabályok szerint az építtetők kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarnák, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetnék. Az építkezésekkel ugyanakkor szükségszerűen együtt jár némi kellemetlenség, ezért fontos tisztázni, hogy mi minősül szükségtelen zavarásnak, vagyis meddig mehet el az építtető.

A szomszédjogi vitákban a bíróságok a felek közötti érdekegyensúlyt, a felek méltányos érdekeit mérlegelik. Jelenleg a különböző bíróságok ítélkezési gyakorlatában nincs egységes szempontrendszer annak felmérésére, hogy az egyes esetek összes körülményére kiterjedően mikor tekinthető a szomszédok zavarása szükségesnek vagy szükségtelennek - hívta fel a figyelmet Harcos Mihály, a Deloitte Legal jogvita rendezési csoportjának vezető ügyvédje.

Mikor szükségtelen a zavarás?

A Kúria 14 bíróból, továbbá 5 elméleti és gyakorlati szakemberből álló joggyakorlat-elemző csoportot hozott létre a birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatának egységesítése érdekében. A joggyakorlat-elemző csoport tanulmányából kiderül, hogy a birtokvédelmi és a szomszédjogi viták szempontjából irreleváns az, hogy az építtető vagy kivitelező az építési igazgatási szabályoknak megfelelően jár-e el. A szükségtelen mértékű zavarás megítélését nem szabad az építési szabályokban foglaltaktól függővé tenni.

Előfordulhat ugyanis, hogy megfelel az építkezés a szabályoknak, mégis fennáll a birtokháborítás, tehát ezen szempontrendszer mentén nem lehet megállapítani, hogy szükséges vagy szükségtelen-e a zavarás.

A Kúria elemzése külön foglalkozik azzal a problémakörrel is, amikor a birtokvédelmi eljárást indító szomszédok az érvényesíteni kívánt jogot tévesen, vagy hiányosan jelölik meg. Eddig ez nem okozott akadályt a bíróságok számára az ügy elbírálásában, azonban az év elején hatályba lépett új polgári peres szabályok ezt a rugalmasságot már nem fogják megengedni. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a bíróságok csak a peres fél által - akár tévesen vagy hiányosan megjelölt - jogkérdés keretei között bírálhatják el a jogvitát.

A jövőben a birtokvédelmi ügyeket elbíráló bíróságok gyakorlatában egységesedésre is lehet számítani. A bíróságok - a Kúria iránymutatásával összhangban - várhatóan sokkal inkább egységes szempontrendszer szerint fogják vizsgálni a szomszédok által sérelmezett zavarás szükséges vagy szükségtelen jellegét. Ez a jogbiztonság és a hatékony jogérvényesítés szempontjából is előremutató változás, mert ezáltal az építtetőkkel szemben elvárt magatartás követelményei várhatóan kiszámíthatóbbak és a jogellenes magatartás következményei pedig előre láthatóbbak lesznek - tette hozzá Harcos Mihály.

Fotó: Napi.hu/Szabó Dániel