A geotermikus energia hasznosítására kétféle módszer létezik. Az olcsóbb megoldás a földszondás technológia, ahol a földbe vezetett víz veszi át a földhőt. A földszondás technológiával állandó hőmérsékletű, körülbelül tizenöt fokos vizet kapunk - mondta Kovács Máté, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium energetikai munkatársa. Ezt a viszonylag kis beruházási költséget igénylő technológiát egyedi házak fűtésénél és hűtésénél alkalmazzák. Az alacsonyabb beruházási költségeknek ugyanakkor nagy ára van: a földszondás megoldás ugyanis legfeljebb a társasház méretű épületeknél használható. A másik módszer a mélyfúrásos technológia, amellyel már ipari komplexumok fűtése is megoldható. A mélyfúrás körülbelül 170-180 fokos, nagynyomású termálvíz kinyerésére is alkalmas. Ezzel akár egy távfűtő rendszer is működtethető, ugyanakkor ez a technológia több ezer méter mély fúrásokat feltételez - mondta Kovács. A legnagyobb probléma az, hogy hiába lesznek egyre kedvezőbbek az európai uniós pályázati feltételek, a költséghatékony és természetkímélő technológia nincs összhangban a befektetés mértékével és a megtérülés idejével. Így a geotermikus energia kiaknázását célzó beruházások egyelőre kizárólag állami segítségnyújtással és kimondottan tőkeerős cégek részvételével valósulhatnak meg - tette hozzá Kovács. A termálkutak építési költségei rendkívül sok összetevőből épülnek fel - mondta Pálfalvi Ferenc, a különböző rendeltetésű hideg és termálvizes kutak fúrására, kiképzésére és felújítására szakosodott Vikuv Zrt. ügyvezető igazgatója. A hévízkutak ára függ a fúrás mélységétől, magától a forrás elhelyezkedésétől, valamint attól is, hogy milyen kőzeten kell átvágni a termálvízért - mondta Pálfalvi. Magyarországon minimum 1200-1500 méter mélyre kell lefúrni, ez körülbelül 70-80 millió forintos költséget jelent. Ehhez természetesen egy kútfelsőrészt is ki kell alakítani, ami további két-három millió forint. Ha ezt kiépítettük, akkor természetesen még mindig csak az úgynevezett primer oldallal végeztünk - tette hozzá Pálfalvi. A primer, vagyis kitermelési oldal után a szekunder következik, vagyis a felhasználás, amihez hőellátó rendszer kell. Ehhez csatlakoztatni kell egy hőközpontot, valamint egy visszasajtoló rendszert is, ami további 40-60 millió forint összegű költség. A termálkutak építésénél további költséget jelent, hogy minden esetben meg kell építeni a visszasajtoló kutat. A vízgazdálkodásról szóló törvény szerint a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet vissza kell táplálni a földbe, így egy további visszasajtoló kút kialakítása is kötelező - mondta Kovács. Pálfalvi szerint viszont a törvény szabta visszasajtolási kötelezettség nem mindig indokolt. Az állam óriási terhet venne le a beruházók válláról, ha egy helyi termálvízkészlethez igazított forgatókönyv alapján születne döntés a visszasajtoló kút szükségességéről - mondta Pálfalvi. Azt kell felmérni, hogy a várható kitermelés mennyit von el a készletből, illetve a felhasznált termálvíz mennyi idő alatt termelődik újra a talajban - mondta Pálfalvi. Ezzel sok esetben megfeleződnének a beruházás költségei, amelyek jelenleg körülbelül két-háromszázmillió forintra rúgnak.