Igen népszerűnek bizonyulnak napjainkban az egyetemek és főiskolák kommunikáció és média szakirányai: tavaly mintegy két és fél ezren jelentkeztek, s ezzel a hatodik helyre került a szakok népszerűségi rangsorában. A valóság azonban az, hogy a végzős hallgatók nagyon kis hányada helyezkedik el közvetlenül a médiában, többségük a sales (értékesítés) és a pr területén keresi kenyerét. Egy kezdő újságíró fizetése gyakran nem haladja meg a minimálbért, ugyanakkor egy-egy lap főmunkatársa félmillió forint körüli bruttó fizetést tehet zsebre. Hasonló a helyzet a televíziózás területén is: a kezdőkkel szemben egyes sztárriporterek több millió forintot is megkeresnek. A sales területén a kezdők 90 ezer forintos fizetésétől egy account director minimum 600 ezer forintos fizetéséig terjed a skála. A kommunikációs iskolák közül az elméleti oktatás terén az ELTE Média Centrumában folyó oktatás a legszínvonalasabb, míg a gyakorlati képzés a Komlósi Oktatási Stúdióban, a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Média Intézetében vagy a Magyar Újságírók Szövetségében mondható a legjobbnak. Kommunikációs képzést Magyarországon tizenkét főiskolán és hat egyetemen folytatnak, de emellett több tucatnyi kommunikációs iskolában képeznek szakembereket. A két képzési forma közül az előbbiek többsége elméleti oktatásra, az alapok elsajátítására koncentrál, míg a kisebb kommunikációs iskolák a gyakorlati oktatás, a „mély vízbe dobás” hívei - véli Izinger Csilla, a médiaszakemberek elhelyezését célul kitűző Média HR munkatársa. A szakma ismeretéhez megfelelő habitusra van szükség, nem árt tisztában lenni az elméleti alapokkal, de a jelentkezőnek igazán csak az éles gyakorlaton sikerülhet bedolgozni magát egy-egy szakterületre. A tapasztalat az, hogy az ilyen iskolákban végzett diákok többsége a sales és a marketing felé orientálódik, s csupán töredékük próbálkozik a hagyományos médiakarrierrel. További részletek a keddi Napi Gazdaságban