Brüsszeli tudósítónktól Az Európai Unió brüsszeli bizottsága el akarja kerülni, hogy Kalinyingrád jövőbeni helyzete terhelje az EU-orosz kapcsolatokat, ezért számos javaslatot már most vitára bocsát ennek megoldására. Lengyelország és Litvánia csatlakozását követően a ma Oroszországhoz tartozó Kalinyingrád - az egykori Königsberg - enklávé lesz az EU-ban, ami hatással lesz a személyek és áruk szabad áramlására, a környezetvédelemre, de a szervezett bűnözés elleni fellépésre is. Brüsszel a saját érdekei miatt mielőbb lépne ez ügyben - nyilatkozta Chris Patten, a brüsszeli bizottság külkapcsolatokért felelős tagja -, így több hatástanulmányt akar elkészíteni az orosz féllel együttműködve. A Kalinyingrádból Oroszországba tartóknak a mai gyakorlattal szemben vízumra lesz szükségük ahhoz, hogy átutazzanak Litvánián, az EU ezért konzulátust akar nyitni az enklávéban és megvizsgálja, milyen eljárást alkalmazzon a tranzitvízumok kiadásában, amely csak kielégítő határellenőrzéssel lehet liberális. Az áruk szabad áramlásának elvét egy lengyel-litván-orosz megállapodásnak kellene szavatolnia; a határátkelők kapcsán Kalinyingrád esetleg számíthat arra, hogy bekerül a transzeurópai hálózat programjába. Külön problémát jelent majd az enklávé energiaellátása, hiszen szükségletének 80 százalékát Oroszországból fedezi. Brüsszel első lépésként, a TACIS program keretében 15 millió euróval támogatja a gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és a betegellátás javítását szolgáló projekteket. Chris Patten és az EU soros elnöksége nevében Anna Lindh svéd külügyminiszter február közepén Kalinyingrádba utazik, hogy tárgyaljon a javaslatokról és meghallgassa az orosz álláspontot is. Moszkva szeretné fenntartani a hagyományos fegyverek tranzitszállítására vonatkozó Litvániával érvényes megállapodását. Gordon Tamás