Az antidepresszánsok globális fogyasztása drámaian megnőtt az elmúlt két évtizedben, a legnagyobb fogyasztók pedig az európaiak.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint 2000 és 2020 között 18 európai országban közel két és félszeresére nőtt az antidepresszánsok használata

– közölte az Euronews

Az OECD-adatok az N06A kódjelű antidepresszánsok meghatározott napi terápiás dózisú (DDD) fogyasztását mutatják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismertetője szerint ez a csoport az endogén (például a vitaminhiány miatti), illetve az exogén (testen kívüli tényező, például a gyász miatti) okok következtében kialakult problémák kezelésére használt készítményeket foglalja magában.

Az antidepresszánsok átlagos fogyasztása 2000-ben a vizsgált 18 európai országban naponta 30,5 DDD volt ezer főre vetítve, és ez az adat 2020-ra 75,3 DDD-re emelkedett, ami 147 százalékos növekedést jelent.

A Cseh Köztársaságban volt a legnagyobb a növekedés 577 százalékkal, viszont Franciaországban csak 38 százalékos volt az emelkedés, Magyarországon pedig ez a mutató 125 százalékkal gyarapodott.

A 18 felmért európai országból 14-ben több mint kétszeresére nőtt az antidepresszáns szerek használata. Ide sorolhatjuk Magyarországot is, ahol a napi fogyasztás 14-ről 30-ra ugrott az elmúlt 20 év alatt.

Az antidepresszánsok fogyasztása nem feltétlenül egyenlő a boldogtalansággal

Érdekes tény, hogy az európai országokra vonatkozó adatok nem utalnak arra, hogy minél boldogabbak az emberek, annál kevesebb antidepresszánst fogyasztanak.

Például Izlandon, amely ország a World Happiness Report szerint 2020-ban a világ második legboldogabb országa volt, a legmagasabb az antidepresszáns-fogyasztás Európában, a hatodik legboldogabb országnak, Svédországnak pedig a negyedik legmagasabb az antidepresszáns fogyasztása, 105 DDD-vel.

Az antidepresszáns biznisz

2020-ban Németország költött a legtöbbet (812 millió dollárt) antidepresszánsokra, utána következik Spanyolország (649 millió dollárral), majd Olaszország (456 millió dollárral) a sorban.

Magyarország lakossága 26 millió dollárt, vagyis közel 9,3 milliárd forintot költött ilyen gyógyszerekre, ami a gyógyszer-forgalmunk 1 százalékát teszi ki.

Európa depressziós

Az Eurostat által közzétett 2019-es felmérési eredmények szerint az uniós polgárok 7,2 százaléka számolt be krónikus depresszióról, ami 2014-hez képest csekély növekedést jelent (+0,3 %). 

Érdekesség, hogy 2019-ben az uniós országok közül Portugáliában (12,2 %) volt a legmagasabb a hosszan tartó depresszióról beszámoló lakosság aránya, Romániában (1 %) pedig a legalacsonyabb.

A COVID hatása a mentális egészségre

Az OECD szerint a lakosság mentális egészsége jelentősen romlott a COVID-19 járvány kitörése óta, a depresszió előfordulási gyakorisága 2020 elején kétszeresére, vagy több mint kétszeresére nőtt a korábbi évek eredményeihez képest Mexikóban, Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Franciaországban, a Cseh Köztársaságban, Mexikóban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

Mindezek ellenére az elmúlt 20 évben tapasztalt folyamatos antidepresszáns fogyasztás-növekedés miatt egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy a vírusnak mekkora szerepe lehetett az ismertetett folyamatban.

(Eisenkrammer Nóra)