Az Északi Áramlat 1 és 2 eredendően azért épült, hogy évente 110 milliárd köbméter földgázt szállítson Németországba a Balti-tenger alatt. A csövek közül három szeptemberben egyelőre megmagyarázhatatlan robbanások következtében megrepedt, az Északi Áramlat 2 csövek közül csak egy maradt épségben.

A Moszkva és a Nyugat között az ukrajnai orosz invázió miatt egyre fokozódó feszültségek következtében azonban addigra már leállították az Északi Áramlat-1-et, és megakadályozták, hogy – a Washington és Kijev által bírált –, Németország Oroszországtól való függőségének fokozása miatt kritizált vezeték valaha is üzembe álljon.

A Gazprom szerint technikailag lehetséges a megrepedt vezetékek megjavítása, de a terveket ismerő forrás szerint Moszkva kevés esélyt lát arra, hogy a Nyugattal való kapcsolatok a közeljövőben annyira javuljanak, hogy szükség legyen a vezetékre. 

Európa az elmúlt évben drasztikusan csökkentette az Oroszországból származó energiaimportját, miközben az állami irányítású Gazprom a volt Szovjetunió területén kívüli exportja 2022-ben csaknem a felére csökkent, 101 milliárd köbméterre.

Egy orosz forrás szerint a Kreml halottnak látja a projektet. Egy másik Reuters-forrás szerint bár nem tervezik a megrepedt vezetékek megjavítását, de legalább konzerválják azokat a jövőbeni esetleges reaktiválás céljából. Ez a megrepedt végek lezárását és a csövek bevonatát jelentené, hogy megakadályozzák a tengervíz okozta további korróziót.

Ha az Egyesült Államokból származó tengeri cseppfolyósított földgáz (LNG), amelyet Európa az orosz szállítások egy részének ellensúlyozására használ, sokkal drágábbá válna, Európa ismét rászorulna arra, hogy az oroszoktól vegyen gázt. A német E.ON szóvivője, amely szintén részesedéssel rendelkezik a Nord Stream AG-ban, azt mondta: 

Kisebbségi részvényesként tudomásunk szerint nem született döntés sem a vezeték helyreállítása mellett, sem ellene.

Szergej Lavrov: A Nyugat már nem energiapartner

Moszkva bizonyíték nélkül állította, hogy a robbantások mögött a Nyugat állt. A múlt hónapban a Fehér Ház teljes kitalációként utasította el Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró blogbejegyzését, amelyben Washington felelősségét állította. A dán, német és svéd vizsgálatok egyelőre nem zárultak le.

Az Északi Áramlat-1 egyébként augusztus vége óta állt, amikor karbantartás miatt leállították, de nem indították újra, mivel Oroszország és a Nyugat a nyugati szankciók közepette vitatkozott egy szivattyúturbina karbantartásáról.

2021 szeptemberében készült el a hasonló méretű Északi Áramlat 2, amikor az Oroszországgal szembeni feszültségek egyre csak nőttek, ezért a német szabályozó hatóságok megtagadták a tanúsítást. Berlin ezután befagyasztotta a projektet napokkal azelőtt, hogy Moszkva tavaly február 24-én lerohanta volna Ukrajnát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy az Északi Áramlat 2 meg nem sérült szakaszát használják gázszállításra, de Németország, amely most már szeretne véget vetni az Moszkvától való függőségének, elutasította az ötletet. Lengyelország szintén leállította az orosz gáz vásárlását.

Oroszország jelenleg csak napi mintegy 40 millió köbméter vezetékes gázt exportál Európába az ukrán-szlovák határon fekvő Szudzsán keresztül. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy Moszkva, amely a balti útvonal helyett Törökországban szeretne gázközpontot létrehozni, nem támaszkodik többé a Nyugatra mint energiapartnerre.