Ami most a katolikusok támogatása mellett mégis idehozta, az az ukrajnai háború. Magyarországnak és Ukrajnának 134 kilométeres (85 mérföldes) közös határa van, de más uniós vezetőkkel ellentétben Orbán Viktor elutasította a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, és fenntartotta kapcsolatait az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal. „Ez egy utazás lesz Európa közepére is, amely felett továbbra is a háború jeges szelei fújnak” – mondta a pápa a látogatása előtt.

Az argentin pápa korábban már járt Kelet-Európában – 2019-ben Romániában, 2021-ben pedig Szlovákiában. Útban Szlovákiába több órára megállt, hogy Budapesten misét celebráljon a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záróeseményén. A pápa megígérte, hogy visszatér, és a gondos római magyar diplomácia vezetett ehhez a látogatáshoz, amelyet a kormánypárti média úgy mutat be, mint Orbán Viktor diplomáciai diadalát, sőt, mint esélyt arra, hogy véget vessen az ukrajnai háború miatti nemzetközi elszigeteltségének – zárja gondolatait a budapesti pápalátogatásról a bbc.com.

A kifutópályán Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes és két népviseletbe öltözött gyermek fogadta őt, akik sót és kenyeret kínáltak neki, ami számos kelet-európai kultúrában hagyományos üdvözlési szertartás – írja a vaticannews.va.

Populizmus és háború

Mint ismert, a pápa a delegációk bemutatása után autóval a budapesti Sándor-palotába utazott. Ott udvariassági látogatást tett Novák Katalin köztársasági elnöknél és Orbán Viktor miniszterelnöknél, majd a civil társadalom képviselői és a diplomáciai testület tagjaival találkozott az egykori Karmelita Kolostorban, amely ma a miniszterelnök székhelye.

A Reuters cikke szerint Ferenc pápa pénteken magyarországi útjára indulva élesen figyelmeztetett az Európában erősödő nacionalizmus veszélyeire, és azt mondta a magyar kormány képviselőinek, hogy a migránsok befogadása a kontinens többi részével együtt a kereszténység igazi jele lenne. A kormány vezetőihez, köztük Orbán Viktor miniszterelnökhöz – aki már többször összeütközésbe került az Európai Unióval – intézett kemény hangú beszédében Ferenc a pápa a „populizmus önreferenciális formáinak” és a szigorúan nacionalista érdekeknek az elutasítását is sürgette.

Az 59 éves Orbánnak és a pápának eltérőek a nézetei a Közel-Keletről és Afrikából Európába irányuló migráció kezeléséről, Ferenc pápa szerint ugyanis a szegénység elől menekülő migránsokat be kell fogadni. Orbán Viktor azonban – folytatja a Reuters –, akinek kormánya acélkerítést épített a szerb határon, hogy távol tartsa a migránsokat, nem engedi, hogy Magyarországot „bevándorló országgá” változtassák, mint amilyenné szerinte más európai országok váltak.

A béke embere

A pápa a Dunára néző elnöki palotában mondott beszédében, miután külön-külön négyszemközti megbeszélést folytatott Novák Katalin és Orbán Viktor köztársasági elnökkel, Szent Istvánt, a keresztény Magyarország 11. századi alapítóját idézte. „Azok, akik kereszténynek vallják magukat, a hit tanúinak társaságában arra kapnak meghívást, hogy tanúságot tegyenek, és mindenkivel közösen ápolják az evangélium által inspirált humanizmust, amely két alapvető úton halad: elismerjük, hogy az Atya szeretett gyermekei vagyunk, és testvérekként szeretjük egymást" – mondta az egyházfő.

Novák Katalin a pápához intézett beszéd előtti nyilatkozatában az egyházfőt a béke embereként méltatta, és arra kérte, hogy tegyen meg mindent a Magyarország keleti határán dúló háború mielőbbi megállításáért. Magyarország támogatja a szuverén Ukrajnát, de még mindig erős gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Orbán kormánya elutasította, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának. Miközben a pápa gyakran felszólított a fegyverkereskedelem általános betiltására és a fegyvergyártás csökkentésére, azt is mondta, hogy erkölcsileg elfogadható fegyvereket küldeni Ukrajnának, ha azokat önvédelemre használják – olvasható a reuters.com-on.

Vállalta a kockázatot

A The New York Times szerint Ferenc pápa a magyar keresztényeket akarja „újra befogadni”, de egyesek aggódnak, hogy a látogatás muníció ad az ország vezetőjének, aki szinte minden, a pápa számára fontos kérdésben az ellenkező oldalon áll. 10 éves pápasága során, amelynek során az egyházfő számos erős emberrel és diktátorral találkozott már, hogy megvédje nyáját, valamint az emberi jogokat és a békét, ritkán került szembe vendéglátóival, ehelyett inkább a megegyezés területeit kereste, még akkor is, ha ez azzal a kockázattal járt, hogy legitimálja az általa visszataszítónak tartott politikát – folytatja cikkében a nytimes.com.

Elemzők szerint Orbán Viktor egyszerűen azt teszi, amihez a legjobban ért. „Orbán az opportunisták királya” – mondta Matteo Zola újságíró, az East Journal, egy Közép- és Kelet-Európával foglalkozó online újság szerkesztője. „Magyarország olyan központként akarja megmutatni magát, amely köré el lehet képzelni a Moszkva és Európa vagy a Nyugat közötti párbeszéd kiépítését. És a pápa útja legitimálja ezt a szerepet”.

Felvenni a kesztyűt

A magyarországi közvélemény azonban, beleértve a katolikusokat is, annyira támogatja Orbánt a migránsok kérdésében, hogy elemzők kételkednek abban, hogy még ha Őszentsége valóban fel is venné a kesztyűt, ez akkor is számítana-e. „A migrációról mondott szavainak súlya – mondta Stefano Bottoni, a Firenzei Egyetem Budapesten élő történésze – nulla".

A helyi egyházi és civil hatóságok mellett a háromnapos látogatása során az egyházfő találkozik migránsokkal és szegény emberekkel, menekültekkel, fogyatékkal élő gyermekekkel és fiatalokkal egyaránt.

Vasárnap délelőtt a budapesti Kossuth Lajos téren szentmisét celebrál az ország katolikus híveinek, délután pedig a tudományos világ és kulturális élet szereplőivel találkozik, mielőtt visszautazik Rómába.