A rendőrség hétfőn közölte, hogy előző este tizenegy – húsz és hetvennégy éves közötti – férfit és tizenkét nőt vittek el azzal az indoklással, hogy a helyszínen megsértették a köznyugalmat. Hongkongban a korlátozásokkal lényegében lehetetlenné tették a nagyobb megmozdulásokat a demokráciapárti tüntetők ellen a kínai csapatok által Pekingben végrehajtott véres leszámolás évfordulóján, de a világ más részein (Tajpejben, Londonban, New Yorkban, Berlinben) szintén megemlékezéseket tartottak a június 4-i eseményekről.

Demokráciamentes rendőrállam Hongkongban

A helyi média tájékoztatása szerint Hongkongban idén jelentősen megszigorították a biztonsági intézkedéseket az évfordulóra, és közel hatezer rendőrt is kivezényeltek, köztük rohamrendőröket és a terrorelhárító egységek tagjait. A Victoria Park közelében, a rendszeresen megrendezett tömeges virrasztások helyszínén rendőrök százai tartottak motozásokat, illetve a hatóságok páncélozott járműveket és rendőrautókat is odavezényeltek.

Demokráciapárti hongkongi aktivisták szerint az ilyen rendőri akciók részei Kína szélesebb körű kampányának a másként gondolkodók tevékenységének ellehetetlenítésére a városban,

amelynek pedig Peking az „egy ország, két rendszer” modelljének keretében 50 évre megígérte a korábban bevezetett szabadságjogok biztosítását, amikor Nagy-Britannia 1997-ben visszaadta a város feletti ellenőrzést.

Pekingben, a Tienanmen téren a hétvégén turisták egész csoportjai zsúfolódtak össze, akik a rendőrség és más biztonsági személyzet figyelő szemei alatt fényképezkedtek, de a fokozott biztonsági intézkedéseknek nem volt látható jelük.

Hétfőn az ENSZ közleményt adott ki, amely szerint riasztónak tartja a hongkongi őrizetbe vételeket.

A 34 évvel ezelőtti vérengzés

1989 áprilisában tüntetők foglalták el a teret, és demokratikus változásokat követeltek. A kínai vezetés utasítására a hadsereg június 4-én elkezdte a tér kiürítését. A brutális művelet halálos áldozatainak száma máig ismeretlen. Nemzetközi becslésekben néhány száz és háromezer közé teszik a halálos áldozatok számát, de

az akkor Pekingben állomásozó brit nagykövet 2017-ben előkerült titkos távirata szerint tízezer halottja volt a vérengzésnek.

Mao Ning kínai külügyi szóvivő hétfőn egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a kínai kormány már korábban „egyértelmű végkövetkeztetésre jutott az 1980-as évek végén lejátszódott politikai zűrzavarról”.