Ismét kiélesedtek a kínai-amerikai feszültségek a léggömbbotrányokat követően, ez pedig satuba szoríthatja az európai kormányokat is – írja a Politico.

Az Európai Unió (EU) vezetőit egyre nagyobb nyomás alá helyezheti a Fehér Ház, hogy döntsék el, melyik oldalra állnak a kémbotránnyal kapcsolatban. Egyes uniós tisztségviselők ráadásul attól tartanak, hogy a kínai ügy elvonhatja Joe Biden amerikai elnök és kormányának figyelmét Ukrajnáról.

Washingtont most egy darabig lefoglalja majd Peking. Az EU számára ez nem jó hír, mert a fő gondot még mindig Oroszország jelenti

- nyilatkozta egy vezető uniós diplomata.

„Soha nem vártuk, hogy 2023 egyszerű év lesz, de ez a kezdet rettentő nehéz” – mondta egy másik uniós diplomata.

Az Egyesült Államok szombaton egy F-22-es vadászgépről kilőtt egy léggömböt, amely a Pentagon szerint kétségtelenül kínai eredetű és kémkedési céllal tartózkodott amerikai légtérben. Peking ragaszkodik ahhoz, hogy a léggömb nem hírszerző, hanem eltévedt meteorológiai eszköz volt, és a kínai kormány „erős elégedetlenségét” fejezte ki amiatt, hogy a léggömböt kilőtték. A helyzetet tovább rontotta az is, hogy Latin-Amerika felett is felfedeztek egy kínai léggömböt.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken elhalasztotta az eredetileg erre a hétre ütemezett kínai látogatását, amelynek keretében először ment volna amerikai kormánytag az ázsiai országba Joe Biden elnökké avatása óta. Blinken látogatása fontos lépés lehetett volna a két nagyhatalom viszonyának rendezésében a kínai-amerikai kereskedelmi háború viszályai után.

Kutyaszorítóba kerülhet Európa

Ahogy „kiélesedik a kínai-amerikai rivalizálás, egyre nagyobb lehet a nyomás az európaiakon, hogy álljanak be valakinek az oldalára” – mondta Ricardo Borges de Castro, az Európai Politikai Központ kutatóintézet, Európa a világban programjának vezetője. Hangsúlyozta, mindeközben Európa biztonsága és védelme még mindig az Egyesült Államoktól függ.

A helyzet pikantériája, hogy Európa épp most készülhetett arra, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatait Pekinggel. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője sajtóinformációk szerint áprilisban készült Pekingbe. Emmanuel Macron francia elnök is bejelentette már korábban, hogy meglátogatja Hszi Csin-ping kínai elnököt az év elején, és egy bennfentes szerint a háttérben azt is jelezte, örömmel fogadná, ha csatlakozna hozzá egy vezető tisztségviselő az Európai Bizottságból.

Egy neve elhallgatását kérő diplomata kiemelte, ezeket a látogatásokat most újra át kell majd gondolni, mert ha a kínai-amerikai viszály ismét kiéleződik, ezeket állásfoglalásként is lehet majd értelmezni.