Mióta a szomszédos Ukrajnában dúl a háború nemcsak az Európai Unió és a NATO törekszik teljes felkészültségre, hanem ezen belül a Magyar Honvédség erői is. A „haderőfejlesztés” fogalma nagyon széleskörű, magába foglal mindent a toborzástól kezdve a külföldi NATO missziók kivitelezéséig. 

Ahogyan azt február elején a Magyar Honvédség közölte, a széleskörű népszerűsítési kampányba bevonták a különböző médiafelületeket is, így már nem csak óriásplakátokon, hanem rádióban, illetve YouTube-reklámokban is találkozhatunk high-tech fegyverekkel gyakorlatozó honvédekkel. 

Tegnap még azt mondták...

1951 és 1990 között a Magyar Népköztársaság fegyveres erőihez kellett bevonulnia a 18. életévüket betöltött férfiaknak. A Néphadsereg működése alatt a szolgálati idő változó volt, legkevesebb 12 és legtöbb 27 hónapot kellett eltölteniük a honvédeknek az elmúlt évszázadban. A teljes rendszer felváltotta szerződéses katonai szolgálat a rendszerváltást követően. A magyar lakosság nagy részének még vannak emlékei a szolgálati idejéről, így a február közepén induló honvédségi kampány hevében több online hírportál is kapott az alkalmon, hogy a kötelező sorkatonaság újra-bevezetésével rémisztgesse az olvasókat.

A gyakrabban ismétel toborzó-videók (közszolgálati média, YouTube), a honvédség zárt keretein belül történt tömeges elbocsátások és a szomszédunkban dúló háború jogosan veti fel a kételyeket: bizonyára van baj.

Ugyan Ukrajnában és Oroszországban is harcoló katonákat ábrázolnak hősökként az óriásplakátokon, az azonban óriási különbség, hogy abban a harcban nem két atomhatalom feszül egyenlő erővel egymásnak. A magyar haderő a NATO haderejének csak egy apró szelete, így minden tagállam saját fejlesztési törekvése is leginkább a nagyobb, nemzetközi összképet erősíti. Oroszország karja szegett óriásként fenyegeti a nyugati erőket nukleáris fegyverekkel, Ukrajna pedig a NATO-t hívja segítségül a harcokban.  Honvédelmi miniszter szerint azonban nem azt jelentik

A haderőfejlesztés és fiatalítás azonban Magyarország esetében egy belső frissítési folyamat, amely már régóta elmaradt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf Magyarország honvédelmi minisztere az Indexnek azt nyilatkozta, hogy szinte hamvaiból kellett újjáépíteni a magyar haderőt. Ezért is lehetünk szemtanúi a hangos, látványos kampányoknak, drasztikus leépítési és tömeges felvételi lépéseknek, mert leginkább ez fog kézzel fogható eredményeket hozni hosszú távon a honvédség javára.  A miniszter szerint 

az ország gazdasági teljesítőképessége 2015–16 táján jutott el oda, hogy érdemben hozzá lehessen kezdeni a haderőfejlesztés munkájához. Egy haderő átfegyverzése a szovjet típusú eszközökről NATO-kompatibilis, modern, csúcstechnológiás eszközökre hosszú folyamat és sokba kerül. De ma már ott tartunk, hogy azt mondhatom, folyamatosan érkeznek a modernebbnél modernebb eszközök, épül egy ütőképes high-tech hadsereg.

Izraeli technológia Magyarországra

A honvédelmi miniszter interjújában kifejtette, hogy részletekben történik meg a felszereléscsere. Ami a kézifegyvereket illet, a csere már megtörtént.

A légvédelem terén új távlatokat nyitott a sokak által ismert és emlegetett izraeli Vaskupola-rendszer, melynek első elemeit 2023-ban már rendszerbe állítja a magyar honvédség. Ezzel szorosan összefüggő és az ukrán-orosz háborúnak már elengedhetetlen eleme: a kiberhadviselés. Az elmúlt egy év kibertámadásait elemezve fontos volt, hogy a magyar honvédség ezen a területen is fejlődjön, beszerezze a megfelelő eszközöket.

Nem elhanyagolható pont a sikeresnek nevezhető hadsereg létrehozásához az, hogy különböző hadműveleteket különböző elemek összehangoltan tudják végrehajtani. A transzformációs műveleti felkészítésről dr. Sticz László vezérőrnagy, a Haderőmodernizációs és Transzformációs Parancsnokság parancsnoka beszélt a Honvedelem.hu-nak. 

Nem tehetjük meg, hogy egyik folyamattal addig várjunk, ameddig a másikat befejezzük. Rugalmasan és szinkronizáltan kell tudni kezelni a kérdést, hiszen például a haditechnikai eszközök beszerzési folyamata a legtöbb esetben években mérhető. Ám mire azok beérkeznek, szükséges az azokat kezelni tudó katonák felkészítése is, ami adott esetben akár ugyanannyi ideig is eltarthat, mint magának az eszköznek a beérkezése.

– nyilatkozta a vezérőrnagy. 

Nem lesz mozgósítás

Amennyiben a toborzó kampány nem jár akkora sikerrel, mint amit a Magyar Honvédség vezérkara várt, akkor sem kell tartani attól, hogy a Vlagyimir Putyin által behozott „részleges mozgósítás” eszközéhez nyúlna a honvédség. Ami Oroszországban vagy Ukrajnában működik jelenleg hadkötelezettség tekintetében, azt nem fogják átemelni sem hazánkba, sem egyes európai országba sem. Bár a háború nagy hatással van a honvédség működésére és a teljes világgazdaságra, a pusztítás az ukrán keleti frontról jelenleg nem mozdul.

A honvédelmi miniszter kiemelten hangsúlyozta, hogy Magyarország hadkiegészítése önkéntes alapú és az is marad.

Hozzátette azt is, hogy a honvédség mindenkit vár, aki részese akar lenni ennek az ambiciózus, nagy vállalkozásnak. Közös célként azt nevezte meg, hogy az újonnan jelentkezőkkel közös, modern és ütőképes high-tech hadsereget építhessen, majd az alábbiakkal egészítette ki:  

Azt üzenem a fiataloknak: a kaszárnya kapuja nyitva, ha katonának állsz, egy bátor, a hazájáért tenni akaró közösség tagja leszel. Egy leszel közülünk.