A Külügyi- és Külgazdasági Intézet által szervezett Balkán konferencia második napján Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója a nyugat-balkáni országok képviselői előtt mondott beszédet. Elmondta, hogy bár Magyarország és a Balkán országai történelmi szempontból nagyon különbözőek, a közelség mégis összeköti őket és támaszkodhatnak egymásra. Az előző napok beszélgetéseinek fókusza az Európai Unió bővítésén volt. Több felszólaló is megjegyezte, hogy az Európai Unió ereje és pozitív gazdasági hatása stagnál és

a bővítési kérdések az orosz-ukrán háború kirobbanása és a harcok elhúzódása miatt kiemelt fontosságúak.

Ha többen vagyunk, többek vagyunk

Minél több ország a tagja az Európai Uniónak, annál erősebb lesz, és minél kevesebb tagország van, annál gyengébb. Orbán Balázs hozzátette, hogy Magyarország és a Balkán országainak regionális és globális kapcsolatait növelni kell. A meglévő kapcsolatok elmélyítésén kívül az Európai Uniónak nagyobb energiát kellene az új tagok felvételére fektetni, mert egyre nagyobb szükség mutatkozik a bővítésre.

Egy esetleges bővítés elsődleges célterülete pedig a nyugat-balkáni országok lennének akik már évtizedek óta sorban állnak a felvételért. Ezt a törekvésüket és hosszú fejlesztési tervüket az ukrán-orosz háború és az ukrán tagfelvételi kérelem alaposan felbolygatta. 

A világ java része valószínűleg úgy tekint a magyar-balkáni kapcsolatokra, mint egyfajta geopolitikai és gazdasági közösségre.

A Balkán már önmagában is egy soknemzetiségű és színes kultúrával rendelkező terület együttes megnevezése, melyhez Magyarország szintén egy újabb különbözőséget adott hozzá. A politikai igazgató megjegyezte azonban, hogy nem lehet igazán hatékonyan kapcsolódni ezek nélkül a különbözőségek nélkül. Orbán szerint több infrastrukturális kapcsolatra, több beruházásra, több tudástranszferre és közdiplomáciára van szükség, illetve meg kell haladnunk az akadályozottság logikáját a térségben.

Egypólusú világkép

A kapcsolódásra való törekvés lehetőséget ad Magyarországnak arra, hogy a Balkán országaival jó geopolitikai és gazdasági kapcsolatot tartson fent. Orbán Balázs kiemelte a változó világrend szerepét is abban, hogy Magyarország és a Balkán között egy speciális kapcsolatrendszer alakult ki. 

Orbán elmondta, hogy a hidegháborút követő neoliberális globalizáció a történelemben először egypólusúvá tette a világot.

A piaci szabályozások felügyelet nélküliségét és a szabad piac megerősítését tűzték ki céljuknak. A modell átvétele azonban teljesen átformálta a posztszovjet térséget. Ha a keleti modell teljesen asszimilálódott volna a nyugati modellhez, akkor a két pólus között nem lenne semmi különbözőség. Az Egyesült Államok és a nyugati világ akkor azt gondolta, hogy

ha a nyugati modell egyeduralkodóvá válik a maga kereskedelmi nézeteivel, és ezzel eltörli a keleti modellt, az a történelem végét jelenti.

Új perspektívák a láthatáron

A politikai tanácsadó elmondta, hogy a kulturális különbözőségek ellenére is kapcsolódni kell egymáshoz, mert ez egy hatalmas lehetőség a Balkánnak és Magyarországnak is. Elmondása szerint 

az ukrajnai háború bemutatja a világban zajló újrarendeződést.

A politikai tanácsadó szerint a világpolitikai és geopolitikai helyzet változik, ezért az eddig globálisan működő rendszer töredezni kezdett. A Nyugat szeretné megőrizni az eddigi hatalmát, exkluzív befolyási szférát építve, amely a politikai tanácsadó szerint veszélyes nemcsak Magyarország számára, hanem a teljes közép-európai térség számára is.

Közép-Európa így elvesztené eddigi perspektíváit és a fejlett Nyugathoz való felzárkózás minden lehetőségét. A perifériára szorult államoknak egy nagyon távoli központi ideálhoz kellene igazodnia.

Az ukrán-orosz háború miatt erősen szakadozó a Kelet és Nyugat közötti kapcsolat, és ezzel újra láthatóvá válik a hidegháborús blokkosodás. Magyarország a blokkosodás elhárítására törekszik és a szétválás megelőzésre. Orbán kiemelte: annyi kapcsolat építésére van szükségünk, amennyire csak lehet. Itt jön képbe a Balkán: ezt a régiót ugyanis Magyarország köti össze az Európai Unióval.

Ami Magyarországot illeti

Elmondta, hogy a balkáni országoknak a mostani konferencián felszólaló vezetői, képviselői közül sokan szeretnék elősegíteni országaik euroatlanti integrációját, mint nemzeti célt és ez az érdekazonosság összekapcsolja őket, mint nemzetközi szereplőket.

Orbán Balázs beavatta a hallgatóságot abba is, hogy Magyarországnak valójában célja az, hogy a térség geopolitikai gravitációs központja legyen és ezen az alapon próbálja építeni már hosszú ideje a külkapcsolatait.

Szijjártó Péter: Az EU a Nyugat-Balkán segítségére szorul

Az Európai Uniónak jelenleg nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a térségbeli államoknak a közösségre, ráadásul Magyarország számára nemzetbiztonsági kérdés a bővítési folyamat felgyorsítása – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Budapest Balkans Forumon.