A szlovák köztársasági elnök, Zuzana Caputová annak a véleményének adott hangot a Politico hasábjain, hogy a közelgő szlovákiai parlamenti választásokat erősen befolyásolhatja az orosz propaganda, bár kétségtelen, hogy ma már egész más az orosz propaganda hatása, mint másfél éve, hisz azóta az ország nemzetközi páriává vált, ráadásul beragadt egy állóháborúba, miközben gyors győzelemre számított.

A félelem tárgya

Így tulajdonképpen nem is az orosz propaganda az, ami a lakosságra ténylegesen hathat, hanem egyfajta békevágy,

amit a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is fontosnak tart.

Caputová szerint, ha a populista erők szereznének többséget az őszi választásokon (itt elsősorban Robert Fico neve kerül előtérbe), akkor Szlovákia eddigi, Ukrajnát támogató politikája megváltozhat, ami önmagában nem lenne baj akkor, ha egyfajta passzivitás váltaná fel. Az viszont már ijesztőbb a köztársasági elnök számára, hogy ha egy az orbánihoz hasonló „az orosz hódításokat legitimizálni szándékozó” külpolitika képében jelenne meg.

Szlovákia köztársasági elnöke ás Orbán Viktor miniszterelnök még 2019-be – távolodás?
Szlovákia köztársasági elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök még 2019-ben – távolodás?
Kép: hungarytoday.hu

Nem akar bajkeverő lenni

Ennek ugyan semmi hatása nem lenne az összes többi ország elszántságára, de Caputová attól fél, hogy ez országa jó hírnevét, jó uniós kapcsolatait aláásná, az ország egyfajta, szerinte Magyarországhoz hasonló bajkeverő szerepbe kerülne, amiből Szlovákia sehogyan nem jöhet ki jól (ahogy eddig Magyarország sem, például az EU-s támogatások örökös csúszása miatt). Elképzelhető, hogy a kevésbé ukránbarát retorikát csak a választási kampányban vetné be Fico pártja, hogy az erre fogékony választókat megszerezze magának.

Kampánytéma

Maga Fico nem nyilatkozott az ügyben, de pártjából jelezték, hogy téves és rosszindulatú feltételezésnek tartják, hogy a párt orosz propagandát terjesztene, és hatalomra jutása után ennek megfelelő politikát folytatna. Kétségtelen, hogy a felmérések szerint Szlovákiában alacsonyabb a NATO támogatottsága, mint a tagállamok átlagos értéke, és az ukrajnai háborúval kapcsolatban is nagyobb a fogékonyság arra, hogy Szlovákia minél inkább vonuljon a háttérbe, és ne támogassa aktívan Ukrajnát fegyverekkel és más módon.

Történelmi és etnikai háttér

Ha fel is állna egy újabb Fico-kormány, kevésbé valószínű, nyíltan hogy Orbánéhoz hasonló, az orosz hódítások elismerését támogató kommunikációt folytatna, ha már egyszer hatalmon van, már csak azért sem, mert Szlovákia történelmi és etnikai helyzete kényesebb a kérdésben.

Ha támogatják a háború olyan lezárását, amelyben legalizálná Oroszország területrablását, akkor maguk is nehéz helyzetbe kerülnek, hisz jelentős magyar lakosságú területek vannak Szlovákiában.

Ebből a szempontból Szlovákia érdeke a határok megváltoztathatatlanságának hirdetése, így vélhető, hogy ha Ukrajna támogatásából ki is hátrálna egy esetleges ellenzéki kormány, nagyon kicsi az esélye, hogy Orbánhoz hasonlóan olyan tűzszünetet és tárgyalásokat követelne, amely – egyes álláspontok szerint – nehezítené a nemzetközi jog szerinti ukrán területek visszaszerzését, és szentesítené a területrablást.

Megtartaná a jó hírnevet

Caputová attól tarthat, hogy országa szembe kerülhet valamilyen szinten az EU-val és a NATO-val Magyarországhoz hasonlóan, és ebből haszna biztosan nem származna az országnak, ellenben rontaná a hírnevét. Márpedig Szlovákia fiatal ország, Ukrajnához hasonlóan nem rég óta független, így az elnök szerint fontos számára a jó hírnév, az, hogy mindkét közösség illetve szövetség hasznos, együttműködő tagja legyen.