Bár az orosz-ukrán háború világrendkonfliktus,  de nem világháború, és ténylegesen nem is fenyeget ennek veszélyével. Az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy a  modern háborúról alkotott orosz elképzelések, és  az ilyen jellegű háborúk megvívásának képessége között jelentős szakadék tátong. Ez egy időben elhúzódó háborút valószínűsít – olvasható Az orosz–ukrán háború első évének tanulságai című tanulmányban.

A háború elhúzódásánál jóval veszélyesebb forgatókönyv lehet a háború befejezése a putyini  vezetés számára, a háború elfogadható eredmény nélküli lezárása ugyanis felszínre juttat hatja a társadalmi elégedetlenséget, valamint az  elitek pozícióharcát is. A háború szűken vett kontextusában értelmezve  az ukrán stratégiai cél a Nyugat mind nagyobb  mértékű bevonása a konfliktusba, illetve elkötelezettségének tartós biztosítása mind a háború  alatt, mind pedig az azt követő helyreállításban és újjáépítésben. 

Az Egyesült Államok demonstrálni kívánja a  nemzetközi szabályrendszer megváltoztatási kísérletének kudarcát, a revíziós törekvés meg büntetését, az üzenet pedig perspektivikusan a  Kínai Népköztársaságnak szól a Dél-kínai-tenger és Tajvan kapcsán. Kínának egyszere érdeke a baráti orosz kormány  fennmaradása, és a konfliktustól való távolmaradás.

Az Európai Unió meglepően egységesen lépett  fel, pedig az „európai egység” mögött jelentős  megosztottság húzódik meg. A megosztottság  azonban korántsem zárja ki a kompromisszumokon alapuló egységes fellépést.

A szankciók egy év távlatából érdemben nem értelmezhetők

Az orosz-ukrán háborúnak sem a szankciós, sem  az energiapolitikai következményei nem értelmezhetőek teljeskörűen egy éves távlatból. Az intézet munkatársai a 2022. február 24- e óta eltelt egy év alatt több mint négyszáz alkalommal elemezték, értelmezték és magyarázták a háború eseményeit, folyamatait és  összefüggéseit a magyar tömegtájékoztatásban.

A jelen elemzés a háború értelmezési kereteit, a háború főbb szakaszait és jellegzetességeit, a szereplők stratégiai érdekeit, illetve háborúhoz való viszonyát, Ukrajna katonai eszközökkel és fegyverekkel történő támogatásának trendjeit, jellegzeteségeit és problémáit, illetve  a háború szankciós és energetikai következményeit tekinti át.

Háborús veszteségek, nyolcmillió menekült

Mivel az orosz-ukrán háború 2022-es újabb  eszkalációs szakasza Európa legvéresebb fegyveres konfliktusává vált a második világháború óta. Bár a veszteségek konkrét megismerhetőségének és az  adatok hitelességének számos korlátja van, a rendelkezésre álló források alapján egyes kérdésekben mérleget lehet vonni. Ebben is elsődleges a humán oldal, azaz a civil és katonai személyi veszteségek.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának  (UNHCR) adatai alapján 2023. február 21-ig több mint 8 millió menekült hagyta el Ukrajnát Európa más országaiba (ebből 2,87 millió Oroszországba és Beloruszba), a menekültellátást  kérők száma ezen belül 4,86 millió volt. Emellett 6 millióra teszik az Ukrajnát el nem hagyó  belső menekültek számát, akiknek a harcok és rakétatámadások vagy tüzérségi tűz elől menekülve kellett elhagyni otthonukat.

Az UNHCR legfrissebb adatai szerint a háború első évében több mint 21 000 civil áldozatot – 8006  halottat és 13287 sebesültet – regisztráltak. A dokumentált civil veszteségek 90 százalékát nagy hatósugarú  pusztítást okozó robbanóeszközök – tüzérségi lövedékek, cirkáló és ballisztikus rakéták, légicsapások bombái vagy rakétái – okozták.