Ahány résztvevő, annyi reakció – leginkább talán így foglalható össze a hétfői szerb-koszovói egyeztetés Brüsszelben, amelyet nagy nemzetközi várakozások közepette szerveztek, majd kissé keserű szájízzel, széttárt karokkal zártak.

Az Európai Unió egyértelműen arra számított, hogy ezen a megbeszélésen már aláírások kerülhetnek a német-francia tervként ismert dokumentumra. Ez persze még közel sem a végleges megállapodással lenne egyenértékű. A Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő is hangsúlyozta, hogy ez még csak egy „puha” dokumentum, mégis fontos, mert közelebb hozza a feleket a konszenzushoz.

A nyilatkozatokban elcsepegtetett információkból arra lehet következtetni, hogy ebben a megállapodásban nem szerepel például, hogy Szerbia elismerné Koszovó függetlenségét, ám azt aláírná Belgrád, hogy nem akadályozza Koszovó nemzetközi szervezetekbe való felvételét.

Egymásra mutogatnak a felek

„Közeledtek egymáshoz ma az álláspontok, ugyanakkor még dolgozni kell azon, hogy azok a pontok, amelyeket ma elfogadtak a felek, meg is valósuljanak” – idézi a Bloomberg Josep Borrellt, aki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeként volt jelen a brüsszeli egyeztetésen.

Jó úton haladunk a szerb-koszovói kapcsolatok normalizálása felé, hogy jó európai szomszédi viszony alakulhasson ki a két ország között. Ma pozitív, konstruktív megbeszélést folytattunk Brüsszelben, ez az egyeztetés megerősítés volt olyan tekintetben, hogy az európai javaslat elfogadható és megváltoztathatatlan. Mint már korábban is jeleztem, jó alap lehet a további egyeztetésekhez

– közölte Albin Kurti koszovói miniszterelnök. Ugyanakkor leszögezte, a szerb félen múlt, hogy az egyezségre nem került már most aláírás.

Aleksandar Vucic, Josep Borrell, Miroslav Lajcak és Albin Kurti a hétfői brüsszeli megbeszélésen.
Aleksandar Vučić, Josep Borrell, Miroslav Lajcak és Albin Kurti a hétfői brüsszeli megbeszélésen.
Kép: Reuters

Aleksandar Vučić szerb elnök ezzel szemben azt mondta, koszovói kollégáján úszott el a hétfői aláírás, miután nem volt hajlandó beleegyezni abba, hogy a Koszovó területén lévő szerb többségű önkormányzatok közösségét elismerjék, akár autonómia megadásának formájában is.

Úgy tűnik tehát, hogy a felek gyakorlatilag pontosan ugyanott toporognak, mint mikor felálltak a rajtvonalhoz. Koszovó a függetlenségének elismerését követeli, és nem kapja meg. Szerbia pedig nagyobb önállóságot, akár autonómiát akar a koszovói szerb kisebbségnek, és ez a kérés is süket fülekre talál.

Az egyeztetések mindenesetre folytatódnak, következő alkalommal március 18-án ülhet közös tárgyalóasztalhoz Aleksandar Vučić és Albin Kurti, ezúttal Észak-Macedóniában.