Szijjártó Péter az interjúban azt mondta, hogy a nemzetközi közösség legfontosabb feladata jelen pillanatban az életek megmentése volna.

A hangos háborús retorikáról

Az Európai Unió többi részétől eltérő magyar álláspontot a miniszter azzal indokolta, hogy Ukrajnában jelentős, 150 ezer fős magyar közösség él, amelynek tagjait nagy erőkkel szervezik be az ukrán hadseregbe. Németek, dánok nem, magyarok viszont halnak meg ebben a háborúban.

Közölte, Magyarország az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalásokat követel, mert az életek megmentésének egyetlen módja a béke.

Reményét fejezte ki, hogy az európai és a transzatlanti közösség tagjai a magyar álláspontra fognak helyezkedni, szerinte ugyanis most ezen a féltekén a háborús retorika sokkal hangosabb, sokkal erősebb, mint a béke retorikája.

Szijjártó Péter szerint mivel Magyarország nem részese a konfliktusnak, nem a magyar kormány dolga, hogy megmondja, mi történik a tűzszünet után. Ugyanakkor a területi integritást és a szuverenitást tiszteletben kell tartani – rögzítette, hozzátéve: az is egyértelmű, hogy „ki támadott meg kit”, és Magyarország elítéli a háborúért Oroszországot.

Arra a felvetésre, hogy a háború befejezése Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik, Szijjártó Péter úgy reagált, hogy a háborúban egyértelműen két fél van, és reméli, mindketten tárgyalni fognak, mert mindketten egy fenntartható békét szeretnének elérni.

A miniszter beszélt arról is, hogy ha egy háború eszkalálódik, akkor az eszkaláció nem több ezer kilométerre történik, hanem a szomszédos régiókkal. Márpedig Magyarország nem akar részt venni ebben a háborúban.

Arról, hogy Orbán Viktor tesz-e látogatást Kijevben, a magyar diplomácia vezetője azt mondta: kaptak meghívást és most a technikai részleteket kell tisztázni a látogatás előkészítésével kapcsolatban. Amint azt látják, hogy minden előfeltétel adott, akkor a látogatásra is sor kerülhet.

Az uniós forrásokról

A miniszter frusztráló helyzetnek minősítette a Magyarország és az Európai Unió között az uniós forrásokról folyó tárgyalásokat. Véleménye szerint a források befagyasztása nem jelent problémát a magyar költségvetés szempontjából, ezt a tavalyi, csaknem 5 százalékos gazdasági növekedéssel és a beruházások nagy számával magyarázta.

Hozzátette, hogy az uniós források esetében elvi kérdésről van szó, mert ezek nem humanitárius adományok, hanem azokat az európai, köztük a magyar emberek teljesítménye adja. Az, hogy európai pénzek egy részét nem adják oda Magyarországnak, hanem politikai okokból megtagadják, elfogadhatatlan.

A miniszter a konfliktus okát abban látta, hogy nem tetszik Brüsszelnek az, ahogy a magyar kormány az országot kormányozza, hogy ellenzi a föderalizmust, kiáll a nemzeti hatáskörök mellett.

Mi egy jobboldali, hazafias, keresztény kormány vagyunk, amely teljesen szembe megy a főáramlattal és ezt Brüsszel nem képes megemészteni

– fogalmazott.

Az INA-ügyről

Az INA olajtársaság ügyével kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta, hogy nem akarnak beleszólni a tulajdonosok vitájába, és reményét fejezte ki, hogy a tulajdonosok civilizált párbeszédet tudnak folytatni erről. Azt viszont nem érti, miért nem lehet elválasztani az INA-ügyet a kétoldalú együttműködés minden egyéb aspektusától – mondta Szijjártó Péter az N1 horvát hírtelevíziónak.